Lőrinc

Pécs Aktuál fiók

Jelentkezzen be Pécs Aktuál fiókjába, vagy hozzon lére felhasználói fiókot oldalunkon.

Regisztráció

Pécs Aktuál hírlevél

Iratkozzon fel a Pécs Aktuál hirlevelére. Összegyűjtjük Önnek a legaktuálisabb történéseket, a legérdekesebb közéleti cikkeket és elküldjük e-mail címére.

Hirdetés

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Itt a nyár: végre felszólaltak a mini “láncfűrészek” Pécsen!

/

Több olvasónk is jelezte az elmúlt napokban, hogy rázendítettek a pécsi kabócák! A rovarok násza mintegy hónapot tolódott a csapadékos május miatt, de végre elkezdődött muzsikájuk, ezzel is jelezve, hogy megérkezett a nyár Mediterrániába! 

Hirdetés

Bár változó, hogy a kabócák mikor kezdik nászéneküket; májusban, júniusban vagy júliusban, az idei muzsika kifejezetten későn kezdődött. Ennek elsődleges oka a rendkívül csapadékos, hideg május, és a kevésbé nyárias június. De ami késik nem múlik, a napokban Pécsen is dalra fakadtak a mini “láncfűrészek”.

Pécsen mindig is voltak kabócák

Gyakori tévhit, hogy a kabócák beköltöztek volna városunkba. Sár József entomológus szerint ezek az állatkák tősgyökeres pécsiek, és rendre a rekkenő hőség hírnökei. Az énekeskabóca-félék közül kettő honos Pécsen (és egész Magyarországon) a mannakabóca, és az óriás-énekeskabóca. Míg előbbi a virágos kőrist, utóbbi a nagy, lombos fákat kedveli.

Pécs szubmediterrán éghajlatát kifejezetten kedvelik ezek a fajok, az éghajlatváltozás miatt pedig még az sem kizárt, hogy nemsokára az isztriai fajok is megjelennek nálunk

– hívja fel a figyelmet Sár József.

Kifejlődött állapotban ezek az állatok a fák koronáján tartózkodnak, ahol szipókájukkal szorgalmasan szívogatják a fa nedvét. Mindössze 5-6 hetes életük során alig táplálkoznak, inkább a muzsikálásnak és a szerelemnek szentelik napjaikat.

Miért énekelnek?

A kabócák cirregő hangjáért felelős “készülék” a rovar oldalán található. A hímek úgy adnak hangot, hogy a potrohukban lévő hanghólyagon feszülő kitinhártyát rezegtetik. “Kiabálásuknak” egy célja van, mégpedig hogy a nőstények és a hímek megtalálják egymást a lombkoronák közt. Vagyis amikor rázendítenek a kabócadalra, nemcsak a nyár, hanem a kabócanász kezdetét is jelenti.

Sár József kiemeli, hogy aki esetleg még nem tapasztalta volna a kabócaéneket, az a legmelegebb órákban, nagy lombkoronájú fák közelében hallgatózzon. Hangjuk a hőmérséklet növekedésével erősödik, és ahogy megy le a nap, halkulnak el.

Megosztás itt: facebook
Ajánlom a Facebookon
Előző sztori

Sikerült Orbánnak legyőznie a "holland fickót": komoly pénzt kaphat Magyarország

Következő sztori

Mostantól a kisgyermekeseknek is ingyenes a vezetéstechnikai tréning!

Legutóbbiak innen: Közélet

bool(false)