30 éve nem tapasztalt mértékű árvaszúnyograjzás nehezíti a Balaton déli partján nyaralók és az ott élők mindennapjait. Mindez a tartósan enyhe télnek, a meleg nyárnak és a magas vízhőmérsékletnek is köszönhető. Jó hír viszont, hogy az árvaszúnyog nem csíp és rajzásuk mértéke a hűvösebb idővel csökken.
Az árvaszúnyog őshonos a Balatonon, mindig is volt, de!
A kirajzás mértéke szorosan összefügg az utóbbi években tapasztalt ökológiai és időjárási változásokkal.
- Az enyhe telek (2018 óta nem fagyott be „rendesen” a tó)
- A Balaton átlagos vízhőmérsékletének emelkedése (2020 óta 2 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet)
- A tó keleti medencéjében megnövekedett algamennyiség szintén hozzájárul a robbanásszerű szaporodáshoz, mivel az árvaszúnyogok szűrögető életmódot folytatnak, és ezek az algák jelentik számukra az egyik fő táplálékforrást.
Mit lehetne/lehet tenni ellenük?
Rossz hírünk van: semmit! Azaz mégis, megszokni és kivárni a rajzásuk végét vagy egy hidegebb időért imádkozni. Hogy miért? A szúnyogirtó spray alkalmazása azért sem javasolt, mivel az utánpótlás gyakorlatilag folyamatos, ezért a problémát jelenleg nem lehet megszüntetni, csak elviselni. A napokban sokan jelzik a problémát a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársainak, így mi is felkerestük őket. Az ott dolgozó szakemberek folyamatosan vizsgálják a Balatont és a most igen aktuális rajzás intenzitását is. Azt mondják
várhatóan csökkenni fog, amint az időjárás hűvösebbre fordul, és lassul a lárvák fejlődése.
Mégis milyen trükköket alkalmazhatunk?
Szerencsére van egy-egy tipp amivel csökkenteni lehet a kétszárnyú rovarok bosszantó jelenlétét.
– Mivel ők a növényzeten, szélvédett helyeken bújnak meg napközben, érdemes nem bolygatni a bokrokat, alacsonyabb fákat. Így nem reppenek fel.
– Esténként a világosabb helyeket keresik, így a lekapcsolt lámpánál nem repülnek be a szobába.
Miért a víz felszínén úszkálnak? És mi az a habos, barna folt, amit hátrahagynak?
A tömeges rajzást a Chironomus balatonicus nevű faj (a nevében is benne van a Balaton) produkálja, amely a Balaton őshonos lakója. A kutatók elmondása szerint szerves részét képezik a tó élővilágának. Az árvaszúnyog-lárvák a meder iszapjában fejlődnek, majd kifejlett állapotban tömegesen kelnek ki, hátrahagyva barnásszürke bábbőreiket a víz felszínén – ami sokakban visszatetszést kelthet, ám teljesen ártalmatlan.
Meddig élnek? Miért van reggelre tele a tetemükkel minden?
A rovarokat a szél sodorja a partra. Kikelésük után csak néhány napig élnek, és főként a növényzeten pihennek meg. A szél erősségétől függ, hogy mennyi energiát vesz ki belőlük, hogy meddig élnek. Így ha nincs szél, akkor akár pár napig is életben maradnak, majd elpusztulnak.
Bár jelenlétük zavaró lehet, fontos megérteni ökológiai szerepüket: tápanyagokat vonnak ki a tóból, és értékes táplálékforrást jelentenek számos halfaj és madár számára.
Az árvaszúnyog tehát nem ellenség, csak hangos és látványos jelzése annak, hogy a természet változik – és vele együtt a Balaton is.
Ez is érdekes lehet
Van ahol tavalyi áron kínálják a csapolt sört.
Ha közterületen alkoholt iszol, 200 ezres bírságot is kaphatsz! Van pár kivétel.
Az első félidő kiváló volt!
Ezt a feladatot is kipipálták.
Badacsonyból Fonyódra? Vonyarcvashegyről Berénybe? Hétvégéig eldöntik!
De csak óvatosan.
