
Szenzációs világbajnokságot produkáltak Szingapúrban a magyar vízilabdázók, hiszen előbb a női-, majd a férfiválogatott is döntőt játszhatott – végül mindkét csapat játékosainak, edzőinek ezüstérem kerülhetett a nyakába. Nagyon jó volt látni, hogy Varga Zsolt mellett ott volt egy pécsi szakember, Lukács Gergely is, aki elmondta, egy döntőt elveszíteni értelemszerűen sosem jó érzés, de ez az ezüstérem napról napra szebben csillog. Elérték azt, amiért mentek, letették az alapokat az olimpiai ciklus elején, a szülinapjára a horvátok elleni győzelem volt az ajándék, most pedig már a pécsi vízilabdára fókuszál.
A világbajnoki ezüstöt a torna előtt biztosan sokan aláírták volna, de azzal párhuzamosan, ahogy a magyar válogatott vette az akadályokat, megnőtt az étvágy is. Legyőzték a srácok a horvátokat a negyeddöntőben, aztán a szerbeket az elődöntőben – egy döntőben pedig egyébként is mi mást akarhatna egy sportember, mint győzni, mint megszerezni az aranyérmet?! A spanyolok azonban kifogtak rajtunk.
– Egy döntőt elveszíteni sohasem jó érzés, ez nem vitás – fogalmazott lapunknak Lukács Gergely, aki másodedzőként élte át a válogatottal a szingapúri világbajnokságot. – Ennek megfelelően a finálé után kellően csalódott volt a csapat. De aztán ahogy mentünk előre az időben, aludtunk rá egyet-kettőt, már objektívebben látjuk a történteket, az eseményt, meg azt, hogy ez egy újjáépülő csapat sok fiatal játékossal. Nem mellesleg még a szerepek is változtak: azoknak a játékosoknak, akik pár éve már ott vannak a válogatottnál, most jóval masszívabb szerepet kellett betölteniük a csapatban, ilyen szempontból is új ez a gárda. Szóval ezzel a társasággal hazahozni egy világbajnoki ezüstérmet, ráadásul úgy, hogy „útközben” meg kell verned az akkor regnáló világbajnokot, a horvátokat, valamint az olimpiai bajnok szerbeket, nagy tett: ennek köszönhetően napról napra szebben csillog ez az ezüstérem!
Az eredmény, a csodálatos második hely mellett az is nagyon fontos volt a válogatott számára, hogy más szempontból is elérje a céljait. Lukács Gergely szerint sikerült teljesíteniük azt, amiért kimentek: letettek egy olyan stabil alapot, amire majd hosszú távon lehet építeni. A négyéves olimpiai ciklus első állomása volt ez a világbajnokság, s amit itt most elértek, az nagyon sokat jelenthet a folytatásra, a következő évekre, világversenyekre, a csapatépítésre nézve.
A pécsi szakember szempontjából különösen érdekes volt a horvátok elleni negyeddöntő, amelyre július 20-án került sor – ekkor volt ugyanis a 45. születésnapja.
– Különleges érzés volt pont a születésnapomon megverni a világbajnoki címvédő horvát válogatottat, egy érzelmi csúcspontként éltem át! Egyébként nem volt utána semmiféle ünneplés, koccintás: bementünk a hotelbe, és a regenerációs volt a fontos, nem a szülinapozás, és ez így is van rendjén. Hozzáteszem, érdekes hely Szingapúr, mert nagyon szigorúak a szabályok: többek között a rágógumira, az alkoholfogyasztásra, a cigizésre is komoly előírások vonatkoznak. Elárulom, a délelőtti átmozgató edzést követő videóelemzés után énekelt nekem egyet a csapat, ez megható volt, nagyon jó volt átélni. Miként azt is, hogy a meccs után rögtön azért sokan úgy gratuláltak, hogy hozzátették, így igazi a szülinapom, így igazán emlékezetes ez a nap. Jólesett.
Hozzátette, azért is tartja, tartják ezt egy nagyon értékes helyezésnek, mert rendkívül erős volt ez a világbajnokság.
– Nem nagyon volt könnyű meccsünk, és nagyon szabadnapunk sem volt. Minden egyes mérkőzésre nagyon feszesen kellett készülnünk, mert csak olyan csapatokkal játszottunk, amelyeket egyáltalán nem lehetett leírni, félvállról venni, és tényleg figyelni kellett az összes összecsapásra. Érdekesség, hogy a horvátok és a szerbek legyőzése mellett nekem például nagyon sokat jelentett az ausztrálok elleni siker rögtön a csoportkör első fordulójában! Ez egy nagyon erős ausztrál válogatott, az olimpián ugye le is győzött bennünket, épp ezért sokat készültünk arra a meccsre, és nagyon jó volt, hogy magabiztos játékkal nagy gólkülönbséggel tudtunk nyerni.
A világbajnokságnak már néhány napja vége, s bizony az élet nem áll meg. Lukács Gergellyel, Zsigrai Jánossal, Török Viktorral és Krizsán Andrással a Hullámfürdőben, vagyis a pécsi főhadiszálláson találkoztunk egy kávé mellett. Bizony szorított az idő az interjúkészítés során, mert utána következett egy komoly szakmai megbeszélés a másik asztalnál.
– Ezen a héten már belevetettem magam a pécsi munkába! – mondta mosolyogva a PSN Zrt. – Pécsi Sportiskola vízilabda szakosztályának szakmai igazgatója. – Hétfőn még volt egy sajtótájékoztató Budapesten, amire jött velem a két lányom, Hanna és Lilla, így ez nagyon szuper volt. Benikét még nem mertem elvinni, mert a tizedik percben már beleszólt volna… Most azonban már minden idegszálammal az országos bajnokságban szereplő csapatok edzőire koncentrálok: megnézzük, hogy a megírt edzéstervek alapján mit végeztek el eddig, mi a következő néhány hét feladata, milyen tornákra szeretnénk elmenni, végigmegyünk a játékosokon, az edzésre járáson, szóval minden egyes részletet végigbeszélünk. Az országos bajnokságok korán, már augusztus végén elkezdődnek, ráadásul dupla fordulókkal, szóval lassan itt a rajt, nincs hátra sok időnk. Az egyeztetéseket követően aztán elmegyek egy kicsit szabadságra, elviszem a családot pihenni, nyaralni, mert ránk fér, augusztus közepétől pedig ismét teljes mellszélességgel belevetem magam a munkába.
Gratulálunk a világbajnoki ezüstéremhez, egyben kellemes nyaralást és jó munkát kívánunk, Gergő!
















