Címlap Arc A pécsi Vásár...

A pécsi Vásárcsarnokkal elvarrták a város „lyukas zokniját” és kapunk egy belvárosi kaput

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Merészek és nagyot álmodtak. Legalábbis, ami a pécsi Vásárcsarnokot illeti. Kevesen tudják, de a most épülő csarnokot pécsi építészek (nem budapestiek!) tervezték. Getto Tamás és Sztranyák Gergely még 2016-ban nyerte meg a pályázatot egy olyan elképzeléssel, ami merőben eltért a megszokottól. Egy új városkapuként képzelték el az épületet, ami végre „befoltozza Pécs lyukas zokniját", azaz az évtizedek óta üresen álló, felüljáró alatti területet. Sztranyák Gergellyel, a Pécsi Vásárcsarnok egyik tervezőjével beszélgettünk.

Sztranyák Gergely

A kétgyermekes, Pécsett tanult Sztranyák Gergellyel a Reggeli teraszán találkoztunk. Nem véletlenül. A Junior Prima-díjas építész-tervezőművész barátaival közösen, a DP home alkotóival tervezték a fiatalok által kedvelt hely belső terét és Getto Tamással közös irodájuk is a közelben található, így szinte hazajár a Király utcába.

Talán az egyik legkisebb, de mégis nagyon látványos munkáddal kezdtük a beszélgetést. Hogyan találtak meg Szép Tomiék?

Bubreg Balázs képzőművész az unokatestvérem, gyorsan bekerültem a körforgásba és örömmel terveztük meg a Reggelit. De valójában nem ez a legkisebb munkám. Pár éve terveztünk és megépítettünk a barátokkal közösen egy tyúkólat némi land art beütéssel.

Tyúkól, ami messze vitte az Ormánság hírét, ugyanis Piranesi-díjra jelölték, ami egy nagyon neves európai építészeti díj

Hasonlóan trendi lesz a pécsi Vásárcsarnok is?

Az egyik cél, hogy a fiataloknak is vonzóvá tegyük a „piacozást”. Jöjjenek, egyenek itt, vásároljanak az új épületben. De ez már az üzemeltetőn múlik.

Az új vásárcsarnok, ami befoltozza a lyukas zoknit

A tervek – ahogy az épület maga is – monumentálisak. Egy harmincas évei végén járó építész hogyan csöppenhet egy ekkora projekt közelébe?

Nyílt pályázattal, ahol csak a kiválasztott terv után derült ki, hogy kik vagyunk, azaz, hogy pécsiek. Érkeztek Pécsről, Budapestről, sőt még külföldről is további tervek, de azok jellemzően egy befelé forduló házat ábrázoltak. Mi merőben eltértünk ettől a hagyománytól, nyitni szerettünk volna, ami a független szakmai zsűrinek is tetszett. Ez 2016-ban volt már, de az elmúlt öt évben mindenhol végig tudtuk vinni a koncepciót. Azaz, hogy Pécsnek egy olyan vásárcsarnok kell, amely időtálló és méltó a városhoz. Ennek az épülettípusnak a múltja pedig visszanyúlik a római időkig.

Tervezőtársad, jó barátod Getto Tamás azt mondta, „ez az épület befoltozza a lyukas zoknit”. Hogy értette ezt?

Ez egy kapuépület is egyben, ami jól látszik a felüljáróról. Akik onnan érkeznek, azok láthatják, hogy megérkeztek a belvárosba.

Felülről

Mi az, amit szeretni fognak ebben az épületben a pécsiek?

Nehéz megmondani és merész dolog lenne találgatni. De ha három dolgot ki kellene emelnem, akkor az első szerintem az a tér, amiben felemelve érezzük majd magunkat és nem agyonnyomva. Ez a vásárcsarnok nemcsak a funkcióját tölti majd be, hanem reprezentációs értéke is lesz. Van egy jó értelemben vett téri fölösleg és úgy látjuk, hogy ez az, ami hosszú távon működőképessé teszi majd a házat.

Másrészről ez egy oldalról felhasított, Mecsekkel kommunikáló épület, szembe a befelé forduló, hagyományos vásárcsarnokkal, vagy akár plázával. Bizonyos pontjairól gyönyörű szép rálátásunk van a városra, a Mecsekre. Pont a gasztronómiai egységnél lesz nagy szerepe ennek.

És ha itt tartunk: a gasztronómiai kultúra is változik, minőségibb irányba viheti el az üzemeltető. Ez pedig magával hozza azt is, hogy a fiatalabbak is rászokhatnak a vásárcsarnokozásra. Ez pedig kulcskérdés.

Az épület még el sem készült, de nagysága és jelentősége miatt a pécsiek napi szinten figyelemmel kísérik és bizony kritikával is illetik. Hogyan érint ez egy építészt egy ekkora beruházásnál?

Figyelünk a kritikákra, soha nem zárkózom el előle. Nem hiszem, hogy az építész mindenható. Véleményem szerint az építész egy professzionális autodidakta, aki bizonyos tekintetben professzionális, de nem ért mindenhez és menet közben tanul meg dolgokat, sőt gyakran társszakmák problémáit is megoldja, annak ellenére, hogy nincs benne mélyreható tudása.

Sokan hiányolják a mélygarázst, keveslik a parkolóhelyet. Miért döntöttetek egy ilyen elrendezés mellett?

A vásárcsarnoktól délre található terület nem alkalmas másra, csak hogy parkoló legyen belőle. Éppen ezért szerettük volna ezt a területet értékének megfelelően hasznosítani. Itt bőven lesz parkolóhely. Telken belül is van biztosítva további parkoló, az árufeltöltőknek is lesz helyük és számolunk azzal, hogy a következő években változik a világ, sokan elektromos kerékpárral érkeznek majd vásárolni. Nemrég találkoztam egy 60-as éveiben járó hölggyel, aki a Makárra elektromos bringával tekert fel, szerintem ez az irány erősödni fog, szemben a hagyományos autózással. Ráadásul a buszpályaudvar közelsége miatt sokan busszal érkeznek.

Az év nagy részében az időjárásunk lehetővé teszi az alternatív eszközök használatát és természetesen van pár hónap, amikor muszáj autóba ülnünk. De én szívesebben élek egy benzingőztől mentes, közlekedési szempontból biztonságos városban, mintsem ülök órákat a dugóban.

Milyen színű lesz az épület? Vakolatot kap majd, vagy marad a nyers beton?

Belülről marad a nyers szerkezet, amit fehérre festünk. Nem szeretnénk eltüntetni az anyag jelenlétét, szeretjük az építés lenyomatát megtartani, mint egy felületi ornamentika. Kívülről pedig a mai hőtechnikai követelményeknek megfelelően hőszigetelést, majd vakolatot kap, ami szintén fehér lesz. Sajnos, a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem tette lehetővé, hogy tartós kültéri burkolatban gondolkodhassunk.

Hol tart most az építkezés? Elkészül határidőre?

Igen, bár ezt a kivitelezőtől kellene megkérdezni. Jelenleg a szárazépítés zajlik, azaz a gipszkartonozás, gépészet, vízszigetelés. De látványos, hogy 4-5 hónap alatt a semmiből nőtt ki a tartószerkezet. Ezt a munkafolyamatot, azaz a vasbetonépítési munkát, vagyis a hatalmas íves tér kialakításához szükséges zsaluzatot és a betonozást egy profi török alvállalkozó végezte.

A rendszer bizonyos részeit darabokban szállították Isztambulból Pécsre

Milyen érzés egy ilyen „lenyomatot” hagyni a városon 37 esztendősen?

Színtiszta öröm.

Melyik a kedvenc általad tervezett pécsi családi házad?

Az Erdész utcában 2019-ben készült el egy családi ház, ami végül Forbát Alfréd építészeti díjat kapott. Nem ezért a kedvencem, hanem azért, mert összetett és értelmes tereket sikerült tervezni és megvalósítani.

Jelen ház kísérlet volt a klasszikus modern kinyilatkoztató, avantgárd viselkedésével szembeállított reform építészetre

Úgy nyúltam egy építészeti hagyományhoz, bizonyos értelemben historizálva, hogy átemeltem a mai napig érvényes állításokat. Jelen esetben a klasszikus modern kifutásaként jelentkező végletes funkcionalizmussal szemben itt egy összetettebb téri rendszer áll, amelynek elemei olyan mediterrán mintákban – mint az átrium, kültéri lépcső, sikátor szerű bejárati tér, tektonikus fa előtető – nyilvánul meg. Ezen köztes terek bár fölöslegesnek tűnhetnek, bizonyos értelemben funkcionális szükségletek. A téri luxus ugyanis nem a hasznos terek méreteinek értelmetlen növeléséből, hanem azok kültérhez, illetve egymáshoz kapcsolásából következik.

Milyen látványos egyetemi munkáid vannak?

Az építőtáborainkat emelném ki, ahol az oktatók és a hallgatók közösen dolgoznak egy installáción, műalkotáson. Legutóbb a Janus Pannonius Múzeummal működtünk együtt, amelynek eredményét a Vasarely Múzeum kertjében most is meg lehet tekinteni.

Ha nem a pécsi Vásárcsarnokkal foglalkozol, akkor milyen egyéb projektjeid vannak?

Jellemzően családi házakat tervezek, mellette igyekszem a társasházak irányába is fordulni. Az egyetemen keresztül doktorhallgatóimmal a budapesti füvészkert fejlesztési stratégiáján dolgozunk a DEFO Laborral közösen és alakulóban van egy komolyabb beruházás szintén a fővárosban, de erről még nem beszélhetek bővebben. Szóval izgalmas munkák várhatók a jövőben is.

Sztranyák Gergely DLA, egyetemi docens díjai:

  • Breuer Marcell Diplomadíj 2008
  • Junior Príma-díj​ 2008
  • German Design Award 2018
  • Magyar Formatervezési Díj 2019
  • Forbát Alfréd Építészeti Díj 2019
  • Piranesi Award 2019 – jelölés
  • Big SEE Architecture Award 2020