Az országban egyedülálló, több száz éves patikája van Pécsnek

//
Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Széchenyi tér mellett található Szerecsen vagy Sipőcz Patikaként ismert gyógyszertár a város legrégebbi és legelső patikája. A több mint 320 éves gyógyszertár inkább minősül műremeknek, mint sem egy régi patikának. Csornay Boldizsárral, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával beszéglettünk.

Egészen 1697 óta

A Szerecsen Patikát 1697-ben Seitz Nepokum János alapította, akkor még ad Aethiopem zum Mohren néven. Ez volt Pécs legelső patikája.

– Egy olyan műremekről beszélünk a patika tekintetében, ami országosan is párját ritkítja. Nem ez az egyetlen patika múzeum az országban, de a pécsi Szerecsen Patika igazán rendkívüli helyszín – már csak azért is, mert a várostörténetének egy fontos és szerves részét képzi – mondta Csornay Boldizsár.

A hosszú évszázadok során végig patikaként üzemelt, majd az utóbbi évtizedes hánytatott sorsú működése után a Janus Pannonius Múzeum tulajdonába került

A XIX. század közepén, 1857-ben (megannyi tulajdonos váltás után) Sipőcz István vásárolta meg és vitte tovább a patikát. A Sipőcz családban a patikus mesterség tovább öröklődött – ezért is ismerik sokan ezen a néven a gyógyszertárat.

Miért Szerecsen?

A kis mór

A patika neve sokat változott megnyitása óta. Alapításakor azt mondták, hogy az etiópokhoz vagy a mórokhoz szóló patikának legyen elnevezve. Ennek oka, a patika homlokzatán található kis fülkécske, amiben egy mór vagy arabus gyermek látható. Ez – ugyan más stílusban kicsit – de megismétlődik az épületen belül is.

A patikát restaurálták, múzeummá avanzsálódott

Zsolnay Gyula szobrászművész munkája az a kecses kis ivókút, ami a patikán belül található – ezen a kúton is megtalálható az ikonikus kis mór, mint díszítőelem. Innen származtatik tehát a Szerecsen, mint patika név.

Faragott, neorokokó tölgyfa bútorzat

Leszámítva a több száz éves múltját és hogy végig patikaként szolgálta a város lakosságát, a patika másik nagy különlegessége az maga a kialakítása és bútorzata.

A faragott, neorokokó tölgyfa bútorzatát Hoffmann Károly készítette-, a sokszínű virágmintás kerámia betétjeit pedig a Zsolnay-gyárban csinálták a XIX. század végén

Ezt követően az ’50-es években a patikákat és – ahogyan oly sok minden mást is – a közintézményeket államosították a kommunizmus ideje alatt. Ez alól a Szerecsen sem volt kivétel. Egy darabig még patikaként működött, majd hányt-vetett évtizedeket követően felújították a patika bútorzatát 1990-ben.

Az ezredforduló előtti felújítás alatt két múzeumhelyiséggel bővült a hely, ahol a látogatók gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban vehetett részt. Jelenleg is – most már a Janus Pannonius Múzeum égisze alatt – a patika már múzeumként él tovább, ahol korabeli receptúrákat, antik pénztárgépet, az akkori gyógyszerek előállításához szükséges kellékeket (kémcsöveket, üvegcséket, nyomó formákat) láthat az ember.

Emellett pedig az egyetem gyógyszerészeti karának emeritus (nyugalmazott) professzorai is rendszeresen tartanak hallgatók és múzeumlátogatók számára bemutatókat és gyakorlati foglalkozásokat – tette hozzá Dr. Csornay Boldizsár.

Magát a patikát 2017. augusztus 2-án nyitotta újra a Janus Pannonius Múzeum.

Előző sztori

Folytatódik a jobbára borult idő

Következő sztori

Vonalkódos a fenyő? Mondjuk, mit jelent!

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1