Az „Igazság Vírusának” nevezi a világot éppen letaroló új koronavírust egy tíz éve Angliában praktizáló pécsi orvos. Dr. Ittzés Balázzsal készítettünk interjút arról, hogy mi a különbség a brit és a magyar módszer között a koronavírus elleni küzdelemben; illetve, hogy szerinte mikor lesz vége ennek az egész járványnak.
Dr. Ittzés Balázs intenzív terápiás szakorvos, aneszteziológus,12 év egyetemi munka, majd a PTE AITI érsebészeti anesztézia vezetői beosztása után fogadott el egy angliai felkérést tíz éve. Jelenleg Devon megyében dolgozik egy regionális kórházban, ami 2 millió embert is elláthat, akik az ország minden tájáról érkeznek. Gyakran utazik haza, itthon is praktizál, tehát van gyakorlati tapasztalata innen és onnan is.
A második hullám
Mi a fő különbség a magyar módszer és a brit között? Van-e egyáltalán különbség? Itt elsősorban a járványgörbe ellaposítására helyezik a hangsúlyt, mivel egyelőre nincs ellenszer és a kórházak ellátóképessége is kérdéses lenne egy több tízezres, együttesen jelentkező betegszám esetén. Ott is ez van, vagy a britek más taktikát követnek?
Kezdjük ott, hogy lehetetlen megmondani, hogy mi a jó taktika. Senki nem tudja a világon, mert senki nem ismeri ezt az új vírust pontosan és a mutációit sem. Ahány ország, ahány egészségügyi szisztéma, ugyanennyi jó megoldás is lehetséges elméletben.
Az biztos, hogy nincs egy egységes kódex, ami mindenhol ugyanúgy működne.
Itt Angliában először megengedték a tömeges megfertőződéseket, vagyis a „nyájimmunitás” elvét kezdték követni. Aztán rájöttek arra, amit addig is tudtak, hogy az intenzív osztályos ágyak száma ( a lakosság számra vetítve ) itt az egyik legkevesebb Európában. Vagyis nem bírna az egészségügy kezelni egy tömeges rohamot. Ezért elkezdték ellaposítani a járványgörbét, itt is kijárási korlátozást kérnek az emberektől, vagyis azt, hogy lehetőség szerint alig találkozzanak. Napi egyszeri sportolás vagy rekreációs célú kimozdulás lehet, gépkocsi használat csak a legszükségesebb esetben engedélyezett és 2 méteres távolságtartás van a boltokban, közterületeken; a szórakozóhelyeket bezárták.
Akkor nincs nagy különbség látszólag; itt is hetek óta ugyanerről beszélnek.
Fontos azonban tudni, hogy ha nagyon lapos a járványgörbe, vagyis nagyon lassú a járvány lefolyása, akkor jöhet egy második hullám. Erre már a spanyolnátha esetében is volt példa.
Ez a második hullám pedig akár nagyobb betegszámot is jelenthet, mint a mostani. Mégis, az a legjobb, amit tehet egy ország, ha visszafogja a járványt, amennyire csak tudja. Azért, hogy időt nyerjen.
Az egészségügyi rendszere nem omlik össze; kezelni tudja a betegeket és még az ellenszer is meglehet időközben. Most tesztelnek hatásosnak vélt szereket, például a chloroquine/hidroxy-chloroquine-t, de egyelőre, főleg a komoly mellékhatásai miatt, ismételt vizsgálatokra van szükség.
A második hullám hogyan jelentkezik majd?
Nem tudjuk. Fogalmunk sincs. Csak tippelünk. Annál is inkább, mivel látható, hogy a vírus változik, mutálódik, alakul. Valószínűleg a genetikai állománya is, de a “viselkedése” mindenképp.
Az is látható, hogy egyre fiatalabbakat is képes súlyosan megbetegíteni. Ezért is jó, ha lapos marad a görbe, mert van esély addig a vakcina kifejlesztésére.
Ha ez meglesz, akkor az időseket például be lehet oltani, új stratégiát, gyógyszert lehet kidolgozni. Ha ez sikerülne, akkor már olyan nagy pusztítást nem tudna okozni a járvány, mert a krónikus társbetegségekkel nem küzdő fiatalabbak könnyebben átesnek rajta; ezt mi is tapasztaljuk.
Nem szabad lazítani
Az emberek kezdik unni a bezártságot. Egyre több olyan vélemény van, hogy lazítani kellene a szabályokon, fel kellene oldani még ezt a kijárási korlátozást is. Ez mennyire jó ötlet?
Ez megint az egyes országtól függ. Ha a politika, amely dönthet a lazításról, tisztában van vele, hogy mekkora az egészségügyi kapacitása, mennyi ággyal, orvossal, eszközzel, stb. rendelkeznek, akkor lazíthat ennek arányában. Én mégis azt mondanám, hogy
nem lenne jó döntés lazítani. Mert senki nem tudja a világon, hogy valójában mennyi beteg van!
Azt már tudjuk, hogy rengetegen lehetnek betegek, fertőzöttek, de úgy, hogy nekik erről fogalmuk sincs, mert nagyon enyhe tüneteik vannak: kis köhögés, hányinger, fejfájás. Mégis fertőznek eközben. Szóval, nem jó ötlet egymásra ereszteni az embereket egyelőre.
Magyarországon sokat beszélnek arról, hogy “kevés a szűrés” és a “teszt”, ami, ha több lenne, akkor eredményesebben lehetne harcolni a járvány ellen, mivel jobban el lehetne különíteni a betegeket a nem betegektől. Egyetért ezzel? A briteknél mekkora hangsúlyt helyeznek a szűrésekre, tesztekre?
A tesztet a helyén kell kezelni, főleg, hogy nem oldja meg a problémát. Nincs értelme mindenkit tesztelni, és nem is igen lehet, mivel 2-3 hetes lappangásról tudunk most, a tünetmentes vírushordozó pedig nem fordul orvoshoz. Ráadásul ameddig a tünetek nem alakulnak ki, addig a teszt sem működik. Sőt,
nagyon sok rossz teszt forog a piacon. Vannak jó, megfelelő hatékonyságú tesztek is, de még azok is 30%-ban rossz, fals negatív eredményeket adhatnak.
Előfordulhat az, hogy a tesztelt populáció 1/3-át negatívnak láttattja, miközben ők valójában fertőzőképes vírushordozók. Ezért érdemes “csupán” a már tüneteket mutató betegeket tesztelni, megerősítve ezzel a diagnózist.
Nem lehet felkészülni
Nálunk vita lett abból is, hogy miért ilyen lassan, miért csak ennyit, miért onnan, ahonnan rendelt a kormány maszkokat és védőfelszerelést, és még ezek minőségére is érkeztek panaszok. Angliában hogyan állnak ezzel? Van elég maszk és megfelelő védőruha az egészségügyben dolgozóknak?
Akadozik az ellátás Angliában, de mindenhol akadozik a világon.
Ilyen krízisre, ami most történik a világgal, egyik ország sincs és nem is lehet felkészülve.
A felhasznált felszerelés mennyisége ugyanis függ a betegek számától, ahhoz képest kell rendelni ezeket; ez nem nagy okosság. Sok beteghez sok felszerelés kell és folyamatos utánpótlás. Annak, hogy Angliában is akadozik az ellátás viszonylag egyszerű az oka: a legtöbb ország „mindent” Kínában gyártatott. Most pedig mindent onnan kell beszerezni, ami nem egyszerű.
A politika és a sajtó felelőssége is
Természetesen a járvány elleni védekezésből is politikai téma lett itthon, az ellenzék szerint a kormány túlhatalmat szavazott meg magának a „felhatalmazási törvénnyel”; míg a kormány azt mondja, hogy rendkívüli helyzetben gyors döntésekre és nem politikai vitákra van szükség. Nem szakmai kérdés, de hogyan látja: az angol politika össze tudott fogni?
Kiegyezés körüli hangulat van és sokkal inkább szakmai, mint politikai alapon állnak itt a járványhoz; nem pedig úgy, mint a magyar ellenzék. Amit a magyar ellenzék csinál, az szerintem elfogadhatatlan. Ennek a hitleri párhuzamnak, licitálgatásnak, zsarolásnak tényleg nincs itt az ideje.
Úgy gondolom, hogy az ellenzék hisztériát akar kelteni, félelmet és szorongást próbál kiváltani az emberekből. Mert az az ember, aki fél, jobban irányítható.
Nagyon szomorúnak tartom eközben azt is, hogy nem csak az ellenzék, hanem a sajtó egy része is „felhatalmazási törvényként” beszél a koronavírus törvényről. Ez szándékosan negatív, hiszen Hitler egy ilyen elnevezésű törvénnyel jutott abszolút hatalomhoz. Ezt méltatlannak érzem és károsnak Magyarországon emlegetni.
A sajtónak nem szabadna használni ezt a „felhatalmazási törvény” kifejezést és ezzel erősíteni a hitleri párhuzamot, mert félreviszi az objektív gondolkodást és fölösleges indulatokat vált ki.
Most összetartásra lenne szükség, nem széthúzásra.
Mikor lesz vége?
A végére maradt a legfontosabb kérdés, amire senki nem tudja a választ, de azért felteszem: mikor lesz vége?
Ez az Igazság Vírusa. Nem lehet becsapni. Csak akkor életképes, ha további gazdaszervezetet talál. Önmagában életképtelen.
2-3 héten belül vége lehetne a legnehezebb szakasznak. Akkor, ha az emberek kibírnák, hogy ennyi ideig nem találkoznak egymással, nem mennek sehova, nem mozdulnak ki a lakásból. És nem is megy hozzájuk senki. Akkor megszakadna a járvány, és szép lassan lecsengene.
Anglia és Magyarország is még csak halad a tetőzés felé. Most azt látjuk, hogy Kínában 3-4 hónapra volt szükség a helyzet konszolidálására, de ők egy hónap késéssel kezdtek hozzá a védekezéshez. Vagyis legalább 3-4 hónap kell ahhoz, hogy az első hullám csúcsa után átforduljunk lecsengő szakaszba. Tehát én olyan július végére tippelek most, akkor lehet az első lazább hét. De csak akkor, ha mindenki kibírja addig és otthon marad.
