Megtelt a pécsi Székesegyház előtti Dóm tér, több százan voltak kíváncsiak a pécsi Fidesz március 15-i ünnepi műsorára, amelyen Lázár János mondott beszédet.
Az építési és közlekedési miniszter elsőként megköszönte Hoppál Péter, pécsi Fideszes országgyűlési képviselőnek a meghívást, akit jó embernek és a barátjának nevezett. Szerinte mindegy, hogy mi van éppen a névjegykártyájára írva, nem ez adja meg egy embernek a súlyát és erejét, hanem az, hogy milyen munkát végzett. Azt mondta, Hoppál Péter kiváló munkát végzett Pécs és a pécsiek érdekében, ezt ő személyesen is megtapasztalta az elmúlt években.
– Ha megengedik, kívánok valamit a mai napon.
Azt kívánom, hogy ne is olyan soká, legyen ennek a városnak egy olyan vezetése, amely fontosnak tartja, hogy március 15-én, a hősök emlékére, fölzászlóztatja ezt várost, mint más magyar városokban szokás ez
– jelentette ki, komoly tapsot kiváltva ezzel a közönségből.
A miniszter beszédében párhuzamot vont a Szabadságharc, a márciusi ifjak és a 12 pont között, illetve ezeknek máig ható üzenetei vannak. Szerinte a magyar karakterisztikából adódik, hogy „hajlamosak vagyunk a bukott ügyek, az eltiport forradalmak és a levert szabadságharcok népeként tekinteni saját magunkra„, de ha történelmi távlatokból vizsgáljuk a nemzeti históriát, „akkor ennél sokkal összetettebb és jóval bíztatóbb a kép„. Lázár szerint ugyanis „ment elébb a magyarok forradalmai és szabadságharcai miatt ez a világ, történelmi távlatokban igenis győztek a forradalmaink” – jelentette ki, bár igaz, ez csak emberöltőkkel később derült ki. Szerinte ugyanis
igazi Közép-Európai nagyhatalom lett Magyarország a Kiegyezés után – beteljesítve a 48-49-es vágyakat. Ezt azért sikerülhetett, mert „össze tudtuk egyeztetni egymással azt, ami ma is a legfontosabb: a haza és haladás ügyét, a nemzeti szuverenitás és a polgári fejlődés programját”
– közölte, hozzátéve, hogy legyen mindenki számára intő tanulság az, hogy „ebben a hazában nem elég Kossuthnak lenni, Széchenyivé is válni kell, úgy, hogy sem a nemzeti önrendelkezés lényegéből, sem az európai fölzárkózás programjából nem engedtünk. Az egyensúlyra törekvő magyar politika sikeres volt: hozzájutott az őt megillető forrásokhoz és országépítésbe kezdhetett”.
Lázár párhuzamot vont a korabeli helyzet és a jelenleg Magyarországgal (vagyis a kormánnyal) szembeni külföldi politikai lejáratóakciók között, amelyek célja szerinte az, hogy ne nemzeti, hanem más célokat szolgáló kormánya legyen az országnak.
„Magyarország véget akar vetni a vele élő középkornak, le akar számolni a közékori viszonyokkal. Nem akarja, hogy a magyar állam a Habsburg földesúr jobbágya legyen, de azt sem, hogy a magyar ember a hatalmasok kénye, kedve szerint kizsákmányolható tulajdona legyen másoknak”.
„Ma a 21. században a feudalizmuson és a gyarmatosítások korán elvileg már túllennénk. Hűbéri és gyarmatosító attitűdökön azonban még nem! Brüsszel, és annak senki által meg nem választott hivatalnokai időnként úgy bánnak hazánkkal, a magyarokkal itt Közép-Európában, mint egy meghódított tartománnyal”.
„Arra jók vagyunk Brüsszelnek, hogy a piacunkat megnyissuk a vállalataik előtt, hogy a növekedésükhöz munkaerővel járuljunk hozzá, hogy az áruikat és a szolgáltatásaikat megvegyük, ők pedig elvigyék a nagy profitot innen. De arra nem, hogy megkapjuk a jussunkat, mert az uniós pénz nem adomány, nem segély, hanem járandóság: minden magyar jussa a közösből. Ellentételezés mindazért, amit mi teszünk a közösségért. Politikai okból, ideológiai viták és a szuverenitáshoz való ragaszkodásunk miatt büntetnek meg bennünket, húznak bennünket deresre Brüsszelben, és próbálnak megfosztani bennünket a szabadságunktól, a cselekvés és országépítés lehetőségétól” – mondta Lázár János, aki szerint a 12 pont „arra figyelmeztet ma is, hogy nem engedhetünk a 48-ból, és nem is fogunk addig, ameddig ennek az országnak nemzeti kormánya van”.
Lázár János szerinte az Európai Unió eltért a megállapodástól, amelyet tagjaival megkötött. Erős nemzetállamok egyenlő szövetségéről volt szó, nem pedig egy föderalista berendezkedésű Európai Egyesült Államokról, ahol vannak magállamok és vannak perifériára szorított országok, ahol vannak első, és vannak másodosztályú országok és polgárok.
– Ma a veszélyek korát éljük, a korábbiaknál is nagyobb szükségünk van az iránymutatásra. Mit kíván tehát ma a magyar nemzet? Először is azt, amit 175 éve is, méghozzá szó szerint: Legyen béke, szabadság és egyetértés! Szűnjön meg a cenzúra, érjen véget Európában a liberális véleménydiktatúra. Lehessen szabadon beszélni a migránsválságról, a gender-őrületről, és a szankciókról is lehessen szabadon szólni, és szabadon gondolkodni. A sajtó-, a szólás- és a gondolatszabadság terén szűnjön meg a magyarokat büntető kettős mérce, ne legyenek Európában egyenlők és egyenlőbbek. Magyarországot, a hazánkat, a nemzetünket ne érhesse politikai, gazdasági hátrány azért, mert merészel másképpen gondolkodni, beszélni, vagy merészel másképpen érezni, mint a fősodor – jelentette ki Lázár János. Hozzátette:
„Magyarország felelős kormánya csak és kizárólag az Országgyűlésnek, csak és kizárólag a magyar népnek, és az Úristennek felel, senki másnak nem”.
„Ha hazát is akarunk, és haladást is akarunk, a magyar kormány csak a magyar embereknek tartozhat felelősséggel, senki másnak nem: sem Brüsszelnek, sem Berlinnek, sem Washingtonnak, sem Kijevnek, sem Moszkvának nem tartozunk felelősséggel, csak nektek: a magyar népnek” – közölte.
Lázár János teljes beszédét itt lehet visszanézni:
