„Nem kell az elviteles pohár, nem is tesz jót az egészségünknek” – kezdtük a beszélgetést Sefcsik Tamással, akitől ezt azért veszem komolyan, mert nemcsak kávét készít, hanem pszichológusként is tekint a fekete fogyasztására. A pécsi szakember sokáig praktizált, tanított Szegeden és Pécsett is, de a katedra mellett/helyett barista lett. Amit nem bánt meg. Hét éve melengeti a pécsiek szívét, sőt! Ha kell, a kávé mellett egy-egy tanáccsal is ellátja a vendégeket.
Egy tízemeletes panel tövében
feltűnő jelenség Sefcsik Tamásék kávézója. Az asztaloknál nem kerül elő a laptop és mobiltelefon. Itt azzal is beszélgetnek, akit nem ismernek. Egyszerűen ilyen a hely, így lett kialakítva, vagy ahogy Tamás hívja: ez egy szobakávézó. – Azért váltottam, mert szerettem volna kézzel foghatót is adni az embereknek – mondja a pszichológus, aki most már kávé mellett hallgatja a betérőket.
A szobakávézó a két karfás fotellel arról is árulkodik,
hogy ezen a helyen egykor „más is történt”. – Igen, volt, hogy zárás után itt beszélgettem a pácienseimmel és diákjaimmal is – emlékszik vissza a kezdetekre Sefcsik Tamás.
– Régóta dédelgetett álmom volt, hogy kávézót nyitok, ami egy közösségi tér is és a mindennapi pszichológiát tudom
gyakorolni – mondja a kávépult mellől a barista, aki szerint a frissen őrölt és lefőtt kávé illata mellett mindenki picit más.
Emlékszel a kockacukorra, amit gyerekként a kávéba márthattunk?
– szegezi nekem a kérdést, amire hirtelen mosollyal válaszolok és rávágom: na meg a tejszínhab, amit kávéval ízesítettünk. Tamás szerint pont ezen emlékek miatt a kávézás egy pozitív élménnyel párosulhat sok embernél, amit felnőttkorban is szívesen hoznak elő.
Csak álljunk meg és élvezzük! – kéri a pszichológus, aki szerint
mentálhigiénés szempontból is jó, ha valaki leül és élvezi a feketéjét.
– Mindenhova rohanunk, de ha ragaszkodunk a napi 2 kávénkhoz, akkor azt a kétszer 10 percet próbáljuk nyugodtan, barátokkal vagy akár rokonokkal eltölteni, legyen ez élvezeti idő – hangsúlyozza a kávé közösségi értékét és erejét Tamás, aki tudja azt is, hogy jól kávézni a felgyorsult világunkban egyre nehezebb lesz.
A klasszikus kávéházakból is egyre kevesebb van,
inkább az elviteles, poharas kávézók hódítanak. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne időnk erre. Meg kell próbálni kicsit
belassítani a mai világba és nem rohanva behörpinteni egy kávét.
Az Ifjúsági út mellett található aprócska (talán 37 négyzetméteres) panel nappalijában kialakított hely egykoron hentesüzletként is működött. Most azonban teljesen más értelmet nyert a pici tér. Beszélgetéseknek, kávékóstolóknak is helyet ad.
