„Magyar ember nem titkolózik, vállalja a véleményét, döntését” – mondogatták 1922-ben, amikor a szavazás nagyrészt nyilvánosan zajlott, sőt az iskolázatlanok nem is szavazhattak. Aki pedig nem szavazott, az komoly pénzbüntetésre számíthatott!
„A magyart jellemző széthúzásnak erősen kiütköző jeleit láttuk a Pécsett lefolyt választásokban. Ezek a választások gazdag tanulságot nyújtanak s bárhogy is irtózunk ezektől a tanulságoktól ez értékes tapasztalatokat fel kell ismernünk és fel kell használnunk a jövőre” – írta a Dunántúl folyóirat 1922. június 2-i száma, amelyből az is kiderül, hogy „bizonyos szélsőséges elemek provokatív agitációja már a templomok és közvetlen környékük áhítatos nyugalmát sem kíméli.”
Ennek ellenére a pécsiek a választások alatt meg tudták őrizni az emberi és polgári méltóságukat, annak a városnak a közbékéjét, amelynek komoly és higgadt polgárai között sohasem lehetett talaja szélsőségeknek, erőszakosságoknak és lelkiismeretlen egyéni akcióknak – olvasható a korabeli sajtóban.
A Tanácsköztársaság bukását követően szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolai osztályt végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak.
1922-ben volt még egy különleges kitétel: az is szavazhatott, aki nem volt még 24 éves, viszont feltétel volt, hogy legalább 12 hetet kellett eltöltenie valamelyik világháborús frontvonalon. Így beleszólhattak az ország dolgába a behívott végzős gimnazisták, az egyetemi tanulmányaikat önként vagy parancsra megszakítók is, akik majd az új értelmiségi osztályt képviselték.
Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. A megszerezhető 245 mandátumból 195-öt az ilyen, ma már furcsának tűnő, a bizottság előtt tett nyilatkozattal, voksolással lehetett megszerezni. „Magyar ember nem titkolózik, vállalja a véleményét, döntését” – mondogatták akkoriban.
A szavazási kötelezettségnek alapos ok nélkül történt elmulasztásának büntetése 50 koronától 500 koronáig terjedt. Akik jövedelmi adót fizettek, azok a választást megelőző évre jogerősen kirótt jövedelmi adó 10%-ának megfelelő pénzbírsággal sújtották.
„A választások után a nem szavazók névsorát a birság kiszabása végett a központi választmány átteszi az államrendőrséghez és a pénzügyigazgatósághoz. Az államrendőrség a nem szavazónak büntetőparancsot fog kézbesittetni.”
Pécsett a választók 5237 szavazatot adtak le, 9 kormánypárti és 6 ellenzéki képviselő jutott be a nemzetgyűlésbe. A legtöbb mandátumot a jobboldali-konzervatív Bethlen István vezette Egységes Párt szerezte meg.
