Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, mint amilyen december 29-én volt. Ezt az afrikai tektonikus lemez mozgása okozza - nyilatkozta a Kiszely Márta szeizmológus. Az erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le. Utórengések még hónapokig lehetnek.
Utórengéssel indult a hétfő
A múlt heti 6,4-es erősségű horvátországi földrengést követően több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások, a legutóbbi, Magyarországon is érezhető rengést hétfőn mérték: a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földmozgás epicentruma ezúttal is Petrinja városának közelében volt – mondta Kiszely Márta szeizmológus.
Hónapokig lehetnek utórengések, amik további épületsérüléseket okozhatnak
“Az 5-6 kilométer mélyen lévő utórengések még hónapokig is eltarthatnak. Az erősebbek pedig, mint amilyen hétfő reggel is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak” – mutatott rá Kiszely Márta, aki szerint a december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.
Mikor okoz ekkora károkat a földmozgás?
Több tényező is befolyásolja. Ebben az esetben a leginkább az számított, hogy a fölrengés epicentruma túl közel volt a felszínhez. “Ez egy nagyon sekély földrengés volt, 6-8 kilométer mélyen mozogtak a kőzetek, ha ez 30 kilométer mélyen van, akkor nem okozott volna ekkora kárt” – mondta.
Magyarországon 41 mérőállomás működik, köztük Pécs közelében is van
A szakemberek már a rengések után 90 másodperccel előzetes információt kaptak arról, hogy hol volt a földrengés és mekkora volt az erőssége – tette hozzá a szeizmológus.
Volt előjele, de azt hitték, nem lesz nagyobb rengés
“Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas rengés” – idézte fel a szeizmológus.
10 évente van ekkora erősségű
A szeizmológus elmondta, hogy Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, amelyeket az afrikai tektonikus lemez mozgása okoz. Mint kifejtette, az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozásának határa nem azonos a Földközi-tenger partvonalával, hanem egy része benyúlik az Adriai-tenger alá, ez az úgynevezett Adriai-tüske. Az Afrikai-lemez évente körülbelül hat centimétert közeledik Európa felé és a két lemez ütközési zónájában kis mikrolemezek keletkeznek. Ilyen az Adriai-mikrolemez is, amelynek határán van egy zóna, ahol gyakrabban pattannak ki földrengések. Zágráb és környéke ezen a területen helyezkedik el.
2020 márciusában is volt
Felidézte, hogy előzőleg nagy földmozgás 2020. március 22-én volt Zágrábnál, amelyet Magyarországon szintén érezni lehetett, de közel sem ilyen mértékben.
Bár a december 29-ei katasztrófa a magyar határtól csaknem 100 kilométerre történt, a rengéshullámokat Magyarország nagy részén érezni lehetett. Ez nagyon ritka jelenség – hangsúlyozta.
Magyarországon ritka a kőzetfeszültség
A szeizmológus elmondta azt is, hogy Magyarországon ritkábban halmozódik fel akkora kőzetfeszültség, ami akkora méretű földrengést okoz, mint a december 29-ei földmozgás Horvátországban, ugyanakkor havonta vannak kisebb, olyan természetes eredetű földmozgások, amelyeket csak a műszerek regisztrálnak.
Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon csaknem akkora volt mint a petrinjai. Ezt a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt – tette hozzá a szakértő.
