Elkészült az ország legnagyobb mézeskalácsfaluja Geresdlakon. A baranyai településen 13 éve minden éven kisütik a házakat, templomokat, sőt idén még a fesztiválokat is „megformázták”. Az elképesztően édes kiállítást, és az aprólékos műalkotásokat mi is megcsodáltuk és megnéztük annak múltját is.
Geresdlakon a település szinte minden centimétere mézeskalácsból is megelevenedik az ünnepek közeledtével. Az templomból kilépő, boldog házaspár, a település szűk utcácskái és a bolt. Minden pont ugyanígy helyezkedik el az életben is, mint ahogyan azt a kiállításon megcsodálhatjuk.
„Megsütöttük az elmaradt fesztiválokat és a focicsapatot”
A geresdlakiak az elmúlt 13 évben mindig hetekig sütnek és díszítenek az advent előtt. A mézeskalácsok sütését Kettné Schmidt Tímea találta ki. Kezdetben csak a saját házát formázta volna meg, a falu asszonyai viszont csatlakoztak hozzá és így lett egyre nagyobb a mézeskalács falu is.
– Idén az újraalakult focicsapatunkat, a gőzgombóc fesztivált és egy csomó eseményt megsütöttünk. Sok-sok embert álmodtunk Geresdlakra – mondta Kettné Schmidt Tímea.
Szitálás és 20 perc habverés a titok
És hogy mi a titka a tökéletes díszítésnek? A porcukrot 10-12-szer át kell szitálni, abból 15 dekát kimérve egy közepes méretű tojásfehérjével 20 percig kell verni. Először 5 percig magas, majd 15 percig lassú fokozaton.
Tudtad? Évezredes múltja van a mézeskalácsnak
A rómaiaknál a lakomákhoz vitték ajándékba a mézeskalácsot. Mindig kerek formát sütöttek és ha
egy hadvezérhez mentek, akkor a győztes csatájának egy jelenetét ábrázolta a forma, azaz a tányér. Így hívták.
11. században a kereszténység kialakulásakor jelentek meg a díszített mézeskalácsok, akkor csak vallási témát ábrázoltak, szenteket, Jézus életét.
Aztán később, ahogy a társadalom változott, úgy megjelentek a hölgyek és urak, díszes ruhában, hintókon. Aztán az iparosodás kialakulásával megjelentek a mézeskalács szerszámoknak jött el a divatja.
A legtöbbünknek eszünkbe sem jut az a mézeskalács, amit ajándékba kaptunk egy-egy búcsú után. Pedig egykoron, a 19. század után ezek voltak a klasszikus mézeskalácsok. A keresztszülők adták a babákat a lányoknak, a huszárt a fiúknak.
Mesterlegényeknek köszönhetjük a mai mézeskalácsot
Közép-Európába a vándorló mesterlegények hozhatták magukkal a mézeskalácsot. A 15. századtól készítették és a mai napig maradtak darabok belőle. Van olyan mézeskalács, amit több száz éves.
Egykoron ütőfával készültek a mézeskalácsok, majd tészta rátéttel, ahol a tészta sodortatásával készítettek rá mintákat. Volt, hogy magocskákkal díszítették, a most ismert mézeskalácsaink pedig az eisoltak, azaz tojásfehérjével mázoltak.
És hogy hogyan készítik a geresdlakiak?
Élethűen, minden kreativitást felhasználva. A 25 négyzetméteres kiállítótér, ahol az édes falu megelevenedik 80 hektárnak felel meg a valóságban.
– A közösségi ház udvarán lévő pincét papírgurigából készítjük, amire rásütöttük a tésztát. Így lesz szép íves – magyarázza Kettné Schmidt Tímea.
Ellenség?
A mézeskalácsnak két ellensége van: ez pedig a pára és persze az éhes szájak.
– Van, hogy egy-két járdalap eltűnik, de hát Istenem, ezeket tudjuk pótolni. Legalább bebizonyosodnak a látogatók arról, hoyg valódi a mézeskalács falunk – mesélte nevetne Kettné Schmidt Erzsébet.
De hogy mi lesz a faluból, ha vége a karácsonynak? Valószínű ez a mézeskalács Geresdlak még augusztusban is ünnepi díszben lesz, hiszen addig egész biztosan állni fognak a házak.
Az édes kiállítás előre bejelentkezés után, kis csoportokban tekinthető meg.
