Címlap Baranya Geresdlaki cs...

Geresdlaki csoda: “Olykor megesznek egy járdalapot, de nem gond!”

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Elkészült az ország legnagyobb mézeskalácsfaluja Geresdlakon. A baranyai településen 13 éve minden éven kisütik a házakat, templomokat, sőt idén még a fesztiválokat is „megformázták”. Az elképesztően édes kiállítást, és az aprólékos műalkotásokat mi is megcsodáltuk és megnéztük annak múltját is.

Geresdlakon a település szinte minden centimétere mézeskalácsból is megelevenedik az ünnepek közeledtével. Az templomból kilépő, boldog házaspár, a település szűk utcácskái és a bolt. Minden pont ugyanígy helyezkedik el az életben is, mint ahogyan azt a kiállításon megcsodálhatjuk.

“Megsütöttük az elmaradt fesztiválokat és a focicsapatot”

Templomból kilépő házaspár

A geresdlakiak az elmúlt 13 évben mindig hetekig sütnek és díszítenek az advent előtt. A mézeskalácsok sütését Kettné Schmidt Tímea találta ki. Kezdetben csak a saját házát formázta volna meg, a falu asszonyai viszont csatlakoztak hozzá és így lett egyre nagyobb a mézeskalács falu is.

– Idén az újraalakult focicsapatunkat, a gőzgombóc fesztivált és egy csomó eseményt megsütöttünk. Sok-sok embert álmodtunk Geresdlakra – mondta Kettné Schmidt Tímea.

Szitálás és 20 perc habverés a titok

13 éve Kettné Schmidt Tímea sütötte az első mézeskalácsot, gyermekeivel

És hogy mi a titka a tökéletes díszítésnek? A porcukrot 10-12-szer át kell szitálni, abból 15 dekát kimérve egy közepes méretű tojásfehérjével 20 percig kell verni. Először 5 percig magas, majd 15 percig lassú fokozaton.

Tudtad? Évezredes múltja van a mézeskalácsnak

A rómaiaknál a lakomákhoz vitték ajándékba a mézeskalácsot. Mindig kerek formát sütöttek és ha

egy hadvezérhez mentek, akkor a győztes csatájának egy jelenetét ábrázolta a forma, azaz a tányér. Így hívták.

11. században a kereszténység kialakulásakor jelentek meg a díszített mézeskalácsok, akkor csak vallási témát ábrázoltak, szenteket, Jézus életét.

Aztán később, ahogy a társadalom változott, úgy megjelentek a hölgyek és urak, díszes ruhában, hintókon. Aztán az iparosodás kialakulásával megjelentek a mézeskalács szerszámoknak jött el a divatja.

A legtöbbünknek eszünkbe sem jut az a mézeskalács, amit ajándékba kaptunk egy-egy búcsú után. Pedig egykoron, a 19. század után ezek voltak a klasszikus mézeskalácsok. A keresztszülők adták a babákat a lányoknak, a huszárt a fiúknak.

Mesterlegényeknek köszönhetjük a mai mézeskalácsot

Közép-Európába a vándorló mesterlegények hozhatták magukkal a mézeskalácsot. A 15. századtól készítették és a mai napig maradtak darabok belőle. Van olyan mézeskalács, amit több száz éves.

Egykoron ütőfával készültek a mézeskalácsok, majd tészta rátéttel, ahol a tészta sodortatásával készítettek rá mintákat. Volt, hogy magocskákkal díszítették, a most ismert mézeskalácsaink pedig az eisoltak, azaz tojásfehérjével mázoltak.

És hogy hogyan készítik a geresdlakiak?

Még arra is figyelnek Geresdlakon, hogy az utca táblája is meglegyen

Élethűen, minden kreativitást felhasználva. A 25 négyzetméteres kiállítótér, ahol az édes falu megelevenedik 80 hektárnak felel meg a valóságban.

– A közösségi ház udvarán lévő pincét papírgurigából készítjük, amire rásütöttük a tésztát. Így lesz szép íves – magyarázza Kettné Schmidt Tímea.

Ellenség?

A mézeskalácsnak két ellensége van: ez pedig a pára és persze az éhes szájak.

– Van, hogy egy-két járdalap eltűnik, de hát Istenem, ezeket tudjuk pótolni. Legalább bebizonyosodnak a látogatók arról, hoyg valódi a mézeskalács falunk – mesélte nevetne Kettné Schmidt Erzsébet.

De hogy mi lesz a faluból, ha vége a karácsonynak? Valószínű ez a mézeskalács Geresdlak még augusztusban is ünnepi díszben lesz, hiszen addig egész biztosan állni fognak a házak.

Az édes kiállítás előre bejelentkezés után, kis csoportokban tekinthető meg.