Sokan aggódva figyelik, de egy természetes folyamat áll a Pécsi-tóban tapasztalható növényzet elszaporodása mögött – tudta meg a Pécs Aktuál. Leegyszerűsítve: a vízben található szerves anyagok határozzák meg, hogy egy évben az alga vagy a hínár szaporodik. Most három tényező együttese is okozhatja a hínárosodást. Jó hír viszont: a víz minősége kifogástalan – közölték szakértők.

Míg a magas szervesanyag-tartalom esetén algásodás, addig az alacsonyabb koncentrációnál hínárburjánzás figyelhető meg az álló vizeinknél. Rács Zoltán tógazda hangsúlyozta:
a jelenlegi helyzet nem rendkívüli,
hanem összefüggésbe hozható három tevékenységgel – köztük emberi beavatkozással. Vegyük sorba:
A Pécsi-tó karsztos rendszerű víztest különösen érzékeny arra, milyen anyagok kerülnek bele
– az egyik, hogy a Pécsi-tó vízgyűjtő területein végzett tisztításokkal jelentős mennyiségű szerves anyag oldódhatott a vízbe, megváltoztatva annak minőségét. A szakemberek szerint az erdőgazdálkodási munkák során beoldódó anyagok hozzájárulhattak a jelenlegi állapot kialakulásához.
– a helyzetet befolyásolhatja az is, hogy mintegy öt évvel ezelőtt engedélyezték a bojlis horgászatot a tavon. Egy horgász akár 10–15 kilogramm etetőanyagot is bejuttathat egy hétvége alatt, ami összességében több tonnányi, sokszor ellenőrizetlen összetételű anyagot jelent. Ezek az etetőanyagok gyakran különböző, a halak csalogatására szolgáló összetevőket tartalmaznak, amelyek hatása a vízi ökoszisztémára nem teljesen ismert.
– végezetül az elmúlt években a növényevő amur állománya csökkent, miután a halfajt invazívvá nyilvánították, ezért telepítése megszűnt. Így kevesebb növényevő hal fogyasztja a hínárt.

A szakértők kiemelték: a hínár jelenléte nem jelent rossz vízminőséget, sőt ilyenkor a víz általában tiszta. Az algásodás ezzel szemben zavarossá teheti a vizet. Úgyhogy ez egy jobb helyzet, mintha alga lenne.
A kialakult helyzet kezelése nehéz, költséges és értelmetlen is

A tóban lévő növényzet mennyisége olyan nagy, hogy teljes eltávolítása nem reális. Ezért a kitermelt hínárt – amit főként a stégek körül végeznek a tulajdonosok – jellemzően megszárítják és komposztként hasznosítják. Ilyenkor ugye ezen beavatkozások fő célja, hogy a vízi közlekedést biztosítani lehessen a csónakok, szörfösök számára.
A Pécsi-tó átlagos vízmélysége 4–4,5 méter
A Balázs-hegy lábánál, ahol telente befagy a tó, 1,2 méter, míg a legmélyebb pontokon elérheti a 8 métert. A szakemberek szerint a jelenlegi vízszint az élővilág számára nem jelent problémát és semmi köze a hínárosodáshoz.
Rács Zoltán hozzátette: a vízszintet február vége óta tudatosan magasan tartják, visszatartva a vizet. A tó zsiliprendszerét mintegy hét évvel ezelőtt újították fel, ezzel biztosítva, hogy egy esetleges hosszantartó esőzésben is biztonsággal tudják kezelni a tó vízszint tartását.

















