Az emberi tevékenységek is okozhatnak földrengéseket, ezek persze jóval kisebbek. A legveszélyesebb helyek azok, ahol a kőzetlemezek találkoznak. Tőlünk nem messze, Horvátországban van ilyen lemezhatár - mondta Dr. Kovács János, a PTE TTK Földtani és Meteorológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.
Magyarországon is van földrengés
Magyarország közepesen szeizmikus terület, azaz közepes földrengésekkel jellemezhető területnek számít. A 20. században 5.6-os magnitúdójú volt a legnagyobb földrengés.
– Azt szoktuk mondani, hogy 6 alatt kevésbé kell rettegni a földrengéstől, ennél nagyobb rengés nem sújthatja Magyarországot – hangsúlyozta a szakember.
Több minden okozhat földrengéseket
Az egyetemi docens elmondta, hogy legtöbbször a földrengéseket a nagyobb lemeztektonikai mozgások, vulkánkitörések okoznak. Viszont nem ritka az sem, amikor az emberi tevékenységek okoznak földrengéseket, ezek persze jóval kisebbek – tette hozzá.
„Jelenleg is van földrengés, itt is van földrengés, ahol állunk. Csak ezek annyira picik, hogy mi nem érezzük. A műszerek viszont igen.”
A legveszélyesebb helyek
Magyarország földrajzi elhelyezkedését számítva mondhatni jó helyen van földrengések szempontjából (is). Viszont azok a helyek, ahol a hatalmas kőzetlemezek – amik a föld felszínét teljes mértékben is borítják – találkoznak (ún. lemezhatár), ott vannak leginkább földrengések. Minden kontinensnek van saját lemezhatára, ezen pontokon a leggyakoribbak a rengések.
A kontinensek magjai a legbiztonságosabbak
Ezeket a hatalmas, hosszan elterülő helyeket pajzsoknak vagy ősföldeknek is szokták hívni, itt a legbiztonságosabb.
Nem tudják megjósolni
A nagyobb földrengéseket sokszor kisebb földmozgások előzik meg, de sajnos ez nem olyan, mint a meteorológia – nem tudják előre megmondani, hogy mikor és milyen nagy földrengés várható.
A magnitúdó alapján 10-es skálán mérik a földrengéseket. A maximum 10-est még soha nem mértek a világon, viszont 9.5-6 -os magnitúdójú földrengésekre sajnos már volt példa – jegyezte meg Dr. Kovács János.
