Az utóbbi egy-két évben egyre sűrűbben futunk bele a vízpartokon, főleg a Dunánál és a Drávánál, megrágott törzsű, vagy kidöntött fákba. Dolgoznak a hódok, láthatóan nagyon jól érzik magukat nálunk. Tavaly Malomvölgyben egy pár vert tanyát, még utódok is születtek februárban.
Elszaporodtak a hódok, Malomvölgyben is tanyát vertek
Keseregnek a drávai pecások: sorra dőlnek a vízbe a part menti fák. Az utóbbi egy-két évben elképesztően elszaporodtak a hódok. Aki a baranyai folyóvizeket látogatja, szinte biztos, hogy rendszeresen találkozik velük. De nemcsak a Dunán és a Dráván vannak jelen (nappal is sokszor nyugodtan úszkálnak a horgászok közelében), hanem Pécs tőszomszédságában, a Malomvölgyi tavaknál is tanyát vertek.
Szenvednek a pecások és kerttulajdonosok
Az ember örül annak, hogy a természet téret hódít és egy számunkra érdekes, eddig ritkaságszámba menő állatfajjal találkozhatunk egyre sűrűbben. Ugyanakkor nem mindenki boldog attól, hogy féktelenül nő a populáció. A pecások mellett az erdő- és kerttulajdonosok szenvedik meg leginkább a hódok jelenlétét, megesett, hogy a rágcsáló beszabadult egy almaültetvénybe, és bizony rendet vágott a gyümölcsösben – mesélték a horgászok.
Védett állat a hód, nem „vadászhatják le” őket
Az európai vagy közönséges hód láthatóan nagyon jól érzi magát hazánkban, folyamatosan nő az egyedszám, s bár csapdával el lehet csípni a rágcsálót annak érdekében, hogy más helyre telepítsék, ennek sok értelme nincs, mert a megüresedő területre rögtön jön a következő. Kézenfekvő megoldást jelentene a vadászatuk, ami jelenleg nem engedélyezett, holott például rókát, sakált szabad lőni – a hód védett állat, eddig megúszta a vadászokat. Kérdés, meddig lesz ilyen szerencséje.
8500 példány él Magyarországon
A környező országokban jelentős visszatelepítési akciók zajlottak, amelyek annyira jól sikerültek, hogy nem csak az érintett államokban telepedtek meg a hódok. Bátran nekivágtak a határoknak, új területeket hódítottak meg maguknak, így többek között nálunk is elszaporodtak.
2019 végére a hazai állomány becslések szerint közel 8500 példányra nőtt (a 19. század közepére az intenzív vadászat miatt kipusztult az állomány), a Duna és a Tisza minden kilométerére jutott egy-egy család. A problémára való tekintettel 2019 végén a Magyar Természettudományi Múzeumban megtartották az első országos hódkonferenciát.
FONTOS! A hód, nem vidra! Bár sokan keverik, de a hód növényevő, míg a vidra halakat fogyaszt. Így a horgászok fellélegezhetnek, ha a fa nem is, de hal biztosan marad.
Videók: Szabó Zoltán
