Címlap Egészség Pécsi profess...

Pécsi professzor vezeti a vakcinák hatékonyságát vizsgáló kutatást

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Kollár Lajos pécsi orvosprofesszor, az emberi erőforrások miniszterének főtanácsadója szerint közel azonos a Magyarországon hozzáférhető koronavírus-védőoltások hatásossága.

Újabb vakcinahatékonysági kutatásokat tervez az egészségügyi kormányzat – közölte az Infostart érdeklődésére Kásler Miklós főtanácsadója. Kollár Lajos szerint vizsgálják majd például a védettség hosszát és az oltások egyes társbetegségekkel kapcsolatos hatékonyságát is.

Az orvosprofesszor a korábbi, a harmadik hullám idején készített átfogó vakcinahatékonysági kutatás eredményéről is beszélt. “Egy angol nyelvű szaklapban sikerült leközölni a kutatás eredményeit. A hipotézis, illetve a cél az volt, hogy kiderüljön a vakcinák hatékonysága, köztük milyen különbség van, ha van. Érdekes adatokat kaptunk, a keleti, nyugati vakcinák között nem volt igazán lényeges különbség, csak pár százalék a hatékonyságban” – fogalmazott Kollár Lajos.

A lényeg, hogy az oltás 88-98 százalékkal emelte a védelmet a koronavírus-betegség halálos kimenetele ellen, és 69-89 százalékban a megbetegedéssel szemben.

A vizsgálatot idén január és június között folytatták, akkor még harmadik oltásról nem volt szó, ám már akkor is 10-20-szor nagyobb eséllyel haltak meg azok, akik nem voltak oltottak.

Már a harmadik oltás hatékonyságának vizsgálatát is tervezik

Van olyan vizsgálat, amely a társbetegségek összefüggéseit keresi a vakcinák hatékonyságával, van olyan, amely a védettség hosszát érinti. A NEAK és az NNK adatbázisanyagát vesszük tekintetbe, csak más szempontok szerint vizsgáljuk meg. Mivel ugyanazon betegekről van szó, az eredmény pontossága tovább növelhető

– ecsetelte Kollár Lajos, hozzátéve, természetesen anonim vizsgálatokról van szó, csak a számokra kíváncsiak.

Az egészségügyi kormányzatot kritika érte, hogy bizonyos adatokat nem hozott nyilvánosságra. A főtanácsadó erről is beszélt: “Tudni kell, hogy amíg eredmények nincsenek, és egy jó nevű szaklap nem fogadja el, nem hozzuk nyilvánosságra, mert lehetnek tévedések. Elindulnak a vizsgálatok, amikor eredmények lesznek, ezeket sikerül összegezni, átnézni, ellenőrizni, átfésülni, azután fogjuk nyilvánosságra hozni.”