A KSH előzetes adatai szerint hazánkban „esküvőboom” volt tavaly: szeptember végéig többen kötötték össze életüket, mint 2018-ban az egész évben, ami soha nem látott emelkedés az elmúlt három évtizedben. Mi lehet ennek az oka? Újra hiszünk a házasság intézményében, vagy csak a Babaváró Hitel tíz millió forintja kell mindenkinek?
A párok növekvő elhatározását a KSH adatai is tükrözik. Hazánkban a 1970-es évek közepétől csökkent azok száma, akik hivatalosan összekötötték az életüket. Az évtizedeken át tartó csökkenés 2010 után fordulatot vett, a házasságkötések száma 2010 és 2016 között közel a másfélszeresére emelkedett. Míg 2010-ben 36 ezren járultak az anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent. Figyelembe véve az átlagértékeket, a KSH becslése szerint 2019-ben akár a 64 ezres számot is átléphette a frigyre lépők száma, amire közel harminc éve nem volt példa.
Aktívabbak a férfiak
Magyarországon 2018-ban a házasodó férfiak átlagos életkora mintegy 3 évvel volt magasabb a nőkénél, átlagosan a férfiak 36,6, a nők 33,5 évesen álltak anyakönyvvezető elé.
Az első házasságkötés ennél fiatalabb korban történik, a nők átlagosan 30,1, a férfiak 32,8 éves korukban mondták ki a boldogító igent. Az először házasulók átlagos életkora 1990 óta mindkét nem esetén több mint 8 évet emelkedett.
A számokból az is látszik, hogy az első házasságot kötő férfiak és nők száma eltér egymástól, gyakoribb, hogy újraházasodó férfi vesz el korábban még házasságban nem élő nőt.
