Az elmúlt napokban egyre több hír utal arra, hogy a távhővel fűtött lakásokban élők is rezsinöveléssel nézhetnek szembe, ha az átlagnál többet fogyasztanak. A gázárak égbe szállása tehát az ő pénztárcájukra is kihatna, hiszen a friss világpiaci árak alapján elképesztően nagy lyuk alakulhatott ki a távhőtermelők, illetve szolgáltatók gazdálkodásában, amit valahogy be kell foltozni – írja a portfolio.hu.
Megerősítette egy nagyvárosi távhőszolgáltató cég azt, hogy nemrég tényleg bekérték tőlük az átlagfogyasztásra vonatkozó adatokat – hangzott el az RTL Híradó egyik adásában. Az Átlátszó értesülése mellett ez is azt is jelentheti, hogy a távhővel fűtött ingatlanok közül az átlagfogyasztás fölé lógók nem lehetnek nyugodtak, mert az ő esetükben is változhat a rezsi, akár még a fűtési szezon kezdete előtt. Sőt, lehetnek olyan távhős ingatlanok is, amelyek felé megszűnhet a rezsicsökkentés, hiszen jelen állás szerint hatalmas lyuk keletkezhetett a távhőszektor gazdálkodásában.
Mégis?
A lap szerint a rezsicsökkentési rendszer módosításának júliusi bejelentésekor a kormány azt hangsúlyozta, hogy a változás nem érinti a távhővel fűtött lakásokban élőket, azaz az átlagfogyasztás felett belépő 7-7,5-szeres gázár kérdésével eddig nem kellett törődniük az érintett lakásokban élőknek.
Mára azonban megváltozott a helyzet: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a csökkenő gázárakban bízva az utolsó pillanatig kivárt a most őszi-tél fűtési szezonra érvényes távhős referencia gázár meghatározásával, de végül nem 100 euró/MWH körülre/alá csökkent a gázár, hanem elszállt az égbe. Bíztak tehát abban, hogy a háború kitörése után meglódult gázárak majd újra csökkennek és így a távhőszektor működési nehézségei is enyhülhetnek, de az idő előrehaladtával ez egyre kevésbé volt reális és végül sajnos nem is jött be. Mindezek miatt egy augusztus 10-i közleményben azt jelezte a MEKH, hogy az augusztus 22. és 26. közötti öt egymást követő kereskedési napi holland TTF gázár alapján határozza meg az idén október-decemberi időszakra vonatkozó referenciaárat; a jövő januártól érvényes referenciaárról pedig október 1-ig ad majd ki újabb iránymutatást. Így lett tehát végül a 100 euró körüli referenciaár helyett 300 eurós a fixált ár.
Mindez azt jelenti, hogy a tavaly április-májusi MEKH-iránymutatás idején még 20-25 euró volt az ár, ehhez képest tehát több mint tízszereződött a távhőszektor számára indokolt költség alapjaként elismert referencia földgázár. Az Átlátszó emlékeztet rá, hogy 2020-as távhőszektori adatok alapján a 300 eurós referenciaár 962 milliárd forintos éves bekerülési költséget jelentene, és ezen felül vannak még egyéb távhőszektori költségek, miközben az egész szektor éves bevétele akkor és azóta is 120 milliárd forint körüli. A szektor kompenzálására korábban létrehozott és tavaly télen kiegészített távhőkasszában pedig idén július végén csak mindössze 11 milliárd forint volt. Így potenciálisan egy hatalmas lyuk keletkezett eme referenciaárral.
Bekérték az adatokat
A RTL-nek Holoda Attila energetikai szakember, volt államtitkár azt mondta:
A távhővállalatoknak a földgázt sokkal drágábban kell beszerezni, ebből következően borzasztó nagy veszteség indul most el a távhővállalatoknál, ami előbb-utóbb vagy csődhöz vezet vagy ahhoz, hogy valamilyen támogatáshoz fordulnak – elsősorban a magyar államhoz, hiszen ő okozta ezt a helyzetet, amiben leszabályozta ezt az árat.
Arra, hogy „a borzasztó nagy veszteség” rendezése milyen irányba is történhet, fontos jel volt már az Átlátszó információja, miszerint bekérték a távhőszektor szereplőitől az átlagfogyasztásra vonatkozó adatokat. Most pedig az RTL-nek egy nagyvárosi távhőcég illetékese szintén elismerte, hogy bekérték tőlük az átlagfogyasztásra vonatkozó adatokat.
Az Átlátszó forrása azt valószínűsítette, hogy a 24 GJ feletti éves hőmennyiséget fogyasztóknál lehet tehernövekedés, amit egy alsó szinten lévő, 75 négyzetméteres szigeteletlen panellakás fogyaszthat.
