Megkövezte az egykori ellenzék a pécsi fideszes városvezetést azért, amire most a Főváros készül. Cikkünkből kiderül, mi köze van ennek ahhoz, hogy a pécsi városvezetés arra játszhat, hogy az állam átveszi a Tettye Forrásházat.
Karácsony Gergely bejelentette, a vízmű után visszaszerezné a Fővárosi Csatornázási Műveket is a Főváros. Ez ugyan még Tarlós István álma volt, de végül Karácsony fejezheti be. Noha vitán felül áll manapság már, hogy a közművek, közszolgáltatások olyan stratégiai ágazatok, amelyek jobb ha magyar kézben és tulajdonban vannak, az előző városvezetést szinte keresztre feszítették, amiért Pécs visszaszerezte a vízművet. Kevesen tudják azonban,
a Pécsi Vízmű visszaszerzése nem azzal kezdődött, hogy egyszer csak kopasz biztonsági emberek elfoglalták az épületet. Hanem a Bajnai-kormány minisztériumának levelével.
Bár kérdéses, hogy milyen pénzből, az biztos, hogy a Karácsony Gergely vezette Főváros elhatározta magát, hogy még a Tarlós István alatt visszavett Vízmű után a Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) is megszerzi a franciáktól. A cég most ugyan csak kisebbségi részben a Veolia Central & Eastern Europe S. A. francia vállalaté, de a speciális szerződés miatt az osztalék 75% jár neki, ami idén 4 milliárd forint és csak az „apró” jár a Fővárosnak.
Azt nem tudni, hogy a pénz utáni vágy (vagyis a több osztalék reménye), vagy a küldetéstudat (magyar kézben tudni a fontos céget), netán mindkettő miatt döntött-e Karácsony az FCSM visszavásárlása mellett, a döntést sokan üdvözölték. Ma már ugyanis vitán felül áll, hogy a közszolgáltatások olyan stratégiai ágazatok, amelyeket jobb magyar kézben tudni, mint külföldi multikéban.
Pécsett megkövezték a fideszes városvezetést, pedig azóta sem volt igazi díjemelés
A stratégiai ágazatok hazai kézben tartása mellett számos érv felhozható, de az egyik legfontosabb talán az, hogy
könnyebben el lehet érni, hogy ne a haszon utáni vágy, hanem más szempontok határozzák meg például a díjak mértékét.
Pécsett a Tettye Forrásház megalapítása óta nem volt számottevő lakossági díjemelés; utoljára 7 évvel ezelőtt volt egy jogszabály miatti kötelező minimális korrekció. Ezzel együtt is azonban a Tettye Forrásház a 2011-es díjak szintjén mozog ma is, 2020-ban. Még érthetőbben: a 2009-es díjakhoz képest 4,6%-al szolgáltatnak most drágábban, ami 11 év után még az egy évre eső inflációs szintet sem közelít meg! Pedig azóta a társaság „elszenvedett” egy rezsicsökkentést, különadókat és eközben még az esetenként 125 éves közművezeték-hálózat felújításához is nekiláttak. Ez utóbbi több, mint 1500 kilométernyi csövet jelent egyébként. Mindeközben épült egy európai viszonylatban is kimagasló, modern szennyvíztelep és egy biogáz-erőmű is, amellyel a Tettye képes „megtermelni” azt az áramot önmagának, ami a működéshez kell.
Tény tehát, hogy Pécs jó vásárt csinált azzal, hogy visszaszerezte a vízművét.
Nem a kopaszok megjelenésével kezdődött, hanem Bajnaival
Bár a politika és a felületes sajtó hathatós közreműködése miatt a pécsi „vízmű foglalás” erősen kisarkított, mondhatni: hamis története terjedt el, valójában nem az volt az első lépés a cég visszaszerzésében, hogy egyszer csak megjelentek a kopaszok az ajtóban.
A Bajnai kormány idején, 2009-ben ugyanis az önkormányzat kapott egy szakminisztériumi felszólítást, hogy vagy teljesen önkormányzati tulajdonba veszik a vízművet, vagy vissza kell fizetni nem kevés uniós forrást (mindez egy eu-s finanszírozási konstrukció miatt volt az ISPA projektek esetében – a szerk.) Pécs nyilván az első megoldást akarta választani, hiszen az időközi választás után alig volt pénz a város kasszájában.
Vételi ajánlatot tett tehát az akkori önkormányzat a kisebbségi tulajdonos francia cégnek; de a társaság érdemben nem reagált. Az idő azonban szorított az eu-s kényszerhelyzet miatt. Végül teljesen törvényesen érvényesítették a többségi tulajdonos jogaival járó lehetőségeket, és átvették a céget. Ebben egyébként az önkormányzat segítségére volt egy belső ellenőrzés is, amely során különféle visszásságokat tártak fel a cég működésében.
A hosszas politikai- és sajtókommunikációs háború után Pécsnek végül 1 eurójába került a művelet, míg a magyar adófizetők (az államon keresztül) pontosan ugyanennyiért vásárolták vissza a franciáktól a tulajdonrészt, mint amennyire eredetileg is taksálta a céget az önkormányzat, vagyis 3 milliárdért.
Osztalékot kér a mostani városvezetés a Tettye Forrásháztól
Az új pécsi városvezetés a PÉTÁV-ot és a Tettye Forrásházat is osztalékfizetésre kötelezte. Ezzel sokakat megleptek, ugyanis a fideszes városvezetés nem véletlenül nem élt ezzel a lehetőséggel; hanem inkább visszaforgatta a pénzt a cégekbe.
Az osztalék nagyobbik része ugyanis nem a város zsebébe folyik be a PÉTÁV-tól;
de volt más oka is annak, hogy nem akartak pénzt kiszedni a cégből, hanem azt fejlesztésekre és önrészekre költötték inkább – magyarázták forrásaink.
A távfűtő cég esetében beérkezett közel 400 millió forint fele azonnal a francia céghez vándorolt, amely tulajdonolja a Pannon Hőerőművet (egészen pontosan 188 millió forint). A maradékon osztozik csak Pécs (100 millió) és a Pécsi Vagyonhasznosító (97 millió). Az önkormányzat szerint az osztalék azért „jó”, mert így a pécsiekre tudják költeni ezt a pénzt.
A Tettye Forrásház felügyelőbizottsága ugyan kilőtte az önkormányzat osztalékfizetési igényét, de ez kevésnek bizonyult, ezért a cégnek közel 50 milliót kell fizetnie. Ezt – információink szerint – az eredménytartaléka terhére meg is tudja tenni a Tettye.
Ennek a „pénz kivételnek” azonban később komoly kockázata lehet, hosszú távon akár veszélybe is sodorhatja a cég működését – figyelmeztetnek. Úgy tudjuk, ezzel az önkormányzatnál is tisztában vannak, de arra számítanak: az állam „elviszi” majd a Tettye Forrásházat. Így egy esetleges összeomlással már nem az önkormányzatnak, hanem az államnak kell törődnie a jövőben.
Mivel azonban Pécsett ez az egyetlen vízmű (és infrastruktúra) van; a pécsiek akkor is a Tettyétől kapják majd a fizet, ha az nem is a városé lesz netán. Ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van, vagy lesz a cég a jövőben. Persze a felelősséget már más fogja viselni abban az esetben, nem az önkormányzat.
