A napokban egyeztetésre hívták a Technológiai és Ipari Minisztériumba a hazai víziközműszolgáltatókat, köztük a pécsi Tettye Forrásházat is – értesült megbízható és megerősített forrásokból a Pécs Aktuál. A megbeszélésen elhangzott, hogy
az iparág nehéz és várhatóan egyre nehezebb, rendkívül komoly kihívásokat tartogató finanszírozási körülményei miatt az állam hajlandó átvenni a helyi szolgáltatókat.
Forrásaink szerint ha a cégek beleegyeznek az átvételbe, akkor az állam vállalja, hogy
- ázsiós tőkeemelést hajtanak végre az adott cégnél
- finanszírozzák a cég hiányát, veszteségét (ez garantáltan mindegyik szolgáltatónak van és meg is sokszorozódik majd az energiaárak miatt. Információink szerint például a Tettye Forrásház korábbi évi 180 milliós „villanyszámlája” jövőre akár 1,4 milliárd közelébe, vagy még magasabbra is felugorhat a jelenlegi ármozgások miatt. Ráadásul a cégnek még nincs jövőre megállapodott villamosenergia-szerződése. Vagyis nem tudják még pontosan, mennyit fognak fizetni az áramért jövőre – a szerk.).
Fontos tudni, hogy a javaslat – vagyis a finanszírozás – csak a szolgáltatók alaptevékenységére vonatkozik!
Azaz a másodlagos, vagy üzleti, piaci tevékenységekre (ilyen például a szippantás, vízhordás, stb.) nem.
A tárca ajánlatában pontosan rögzítette azokat az időpontokat is, amelyeknek meg kell felelnie a cégeknek, ha élni szeretnének a lehetőséggel. Eszerint
a teljes folyamat augusztus 31. és november 1. között meg is történne.
Augusztus 31-ig kell jelezni a minisztérium felé az átadásról szóló hivatalos nyilatkozatot, és a cég hiányának pontos összegéről is tájékoztatni kell a Nemzeti Vízműveket. Szeptember közepéig kell döntenie a tulajdonos önkormányzatnak, közgyűlésnek, a társaság taggyűlésének pedig október 1-ig.
Pécs nyerhet rajta, de vannak politikai kockázatok és előnyök is
Az régóta nem kérdés egyetlen szakember előtt sem, hogy a Tettye Forrásház is rendkívül nehéz és instabil anyagi helyzetbe jutott az utóbbi másfél évben; bár az idei évet még biztosan kihúzza a cég – a nagyjából 600 milliós mínusz ellenére, az ugyanis „inkább számviteli” adat, mint valós, fizikai baj.
A cég biztos pénzügyi működése azonban rövid időn belül kérdésessé válhat a jövő évi bizonytalanságok miatt. Információink szerint több százmilliós, akár a milliárdot is súroló veszteségre kellene készülni jövőre – ezt pedig valahol a nap végén valakinek finanszíroznia is kellene majd. Bár a Tettye Forrásház a törvényi keretek miatt nem tudna annyira megzuhanni, hogy azt az átlagfogyasztók azonnal megérezzék, mert a csapokból mindig folyna a víz, és a szennyvíz sem mosná a város utcáit; előbb-utóbb a pécsiek fizetnék meg ennek a teljes bezuhanásnak az árát – hiszen végeredményben az övék a cég is (jelenleg ugyanis a pécsi önkormányzat a többségi tulajdonosa a Tettye Forrásháznak).
Tehát
egyértelműnek tűnik, hogy Pécs pénzügyileg nyerhetne azzal, ha a működtetés sokmilliárdos nyűgje nem a helyiek vállát nyomná
– épp elég lehet csak a Tüke Busz életben tartására koncentrálni a Városházán, és az sem lesz egyszerű feladat.
Politikailag azonban bőven van kockázata annak, ha az önkormányzat nem tudna beleszólni a cég működésébe; márpedig ha az állam átveszi a céget, akkor nem tudna beleszólni; és vélhetően Péterffy Attila ügyvéd átvilágítója sem lehetne tagja az Igazgatóságnak, ahogy más pécsi MSZP-közeli potentát sem.
Az is igaz viszont, hogy
lehet annak politikai előnye is, ha az állam vinné a Tettyét.
Mivel nagyon nehéz időszak elé néz a víziközmű-iparág is, az energiaárak folyamatosan drágulnak (vagyis a cégek működési költségei egyre és rohamosan nőnek), eközben díjat emelni nem igazán tudnak, az állam pedig csak az alapműködést fedezné; egyre több és több negatív visszacsatolás lenne a Tettye körül is – ez szinte borítékolható.
Ezt a negatív hangulatot pedig a városvezetés a saját előnyére is fordíthatja, ha ügyes: a Tettye felé áramló majdani lakossági dühöt az állam irányába csatornázhatják mondván: „ameddig rajtunk múlt, rendben volt a cég szolgáltatása, de mióta sajnos nincs beleszólásunk, mindenki láthatja, hogy a fideszes állam rossz gazda”.
Van, ami ennél fontosabb
A politikai játszmáknál viszont valójában sokkal fontosabb kérdés maga a cég és a szolgáltatás jövője.
Egy több milliárdot érő, folyamatosan beruházó, gyarapodó, saját erőművet építeni képes, külföldön is évek óta példaértékű Tettye Forrásház, amely tulajdonképpen a lakosság kezében van, igenis komoly érték és lehetőség is egyben. Hogy ezt az értéket megéri-e elpasszolni hosszú távon pár százmillió forintért (vagyis az idei veszteség mértékéig), vagy politikai haszonért cserébe, az kérdéses.
A majd’ egy évtizede működő kormányzati rezsicsökkentés ugyanis ugyanennyi ideje állítja kihívás elé a Tettyét is (és persze más közszolgáltatókat is), hiszen a folyamatosan emelkedő nyersanyagárak és a cégeket érintő adóemelkedések (például vezetékadó) ellenére nem terhelhették rá a lakosságra ennek árát, vagyis nem emelhettek díjakat. Mégis működött a cég, nyereséges is volt; több száz milliós tartalékot volt képes felhalmozni 2019-ig, amelyet aztán mostanra majdnem teljes egészében feléltek – ezt az új városvezetés által kinevezett, majd tavaly távozó vezérigazgató árulta el egy hivatalos, nyíltan rögzített interjúban; de a társaság nyilvános számaiból is világosan látható egyébként. (Érdemes tudni azt is, hogy a mostani vezérigazgatónak tevékeny szerepe volt a több száz milliós tartalék felhalmozásában 2019 előtt, akkor még gazdasági igazgatóként; de hogy cégvezetőként azóta milyen kihívásokkal szembesült és milyen megoldandó feladatokkal, azt nem tudjuk, vele még nem tudtunk személyes interjút készíteni – a szerk.) Az is igaz azonban, hogy a most kialakulni látszó európai energiaválság, és a nyomában járó gazdasági válság nem hasonlítható össze a „békeidővel”, a közszolgáltatót nehézségek elé állító rezsicsökkentés ellenére sem. Tehát most mind a cég vezetésének, mind az önkormányzatnak sokkal nehezebb dolga lesz, mint az elmúlt években volt.
Lapunk szeretné ismertetni a Tettye Forrásház és a pécsi önkormányzat álláspontját is a témában. Amint ezt megismerjük, beszámolunk róla. Információink szerint a városvezetés egyelőre még nem döntött arról, hogy átadják-e az államnak a vízszolgáltatót. A szabadságok miatt a jövő hétre hívtak össze egy megbeszélést a témában; várhatóan ott már dönthetnek róla. Ha sikerül megtudnunk a döntés eredményét, azonnal beszámolunk majd róla.
Mi a célja az államnak?
Az iparágat ismerő forrásaink szerint az állam leginkább két okból dönthetett amellett, hogy mentőövet dob az önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltatóknak addig, ameddig még kezelni tudják a helyzetet; vagyis a cégek veszteségeit.
Először is tisztában lehetnek azzal, hogy így is, úgy is; vagy előbb-utóbb csak állami beavatkozással és forrásokkal lesz kezelhető a szolgáltatók egyre gyarapodó hiánya. Ha pedig már úgy is az állam biztosítja ehhez a forrásokat, akkor inkább úgy szeretné ezt tenni, hogy maga felügyelje az egész pénzügyi és gazdasági folyamatot – ne az adott önkormányzatok, vagy a cégek igazgatótanácsai.
Mindezek mellett az Orbán-kormány már 2010-től kezdve folyamatosan kommunikálta azt a vágyát, hogy szeretnék a közszolgátatókat magyar – állami – kézben látni, hogy azokat ne a profit, ne a pénzügyi nyereség mozgassa – érveltek, hanem a köz érdeke. Így tehát politikailag is „védhető” az, ha az ezt hirdető állam biztosítja a vízszolgáltatást is közvetlenül.
