„A beruházási célterületet tekintve nincs olyan tárgyalásunk, amely akkumulátor, vagy annak összetevőjének gyártására, vagy újrahasznosítására vonatkozna” – nyilatkozta egyebek mellett a Pécs Aktuálnak Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a létrejövő bicsérdi ipari parkkal kapcsolatban.
Meglehetősen kevés konkrétum jelent meg eddig a nyilvánosságban a Pécstől 20 kilométerre, Bicsérd térségében tervezett, nagyszabású ipari parkról. Találgatásokkal, sugalmazásokkal és hangulatkeltéssel teli sajtóhírek és politikai nyilatkozatok azonban bőven terhelték a pécsiek és a tervezett park szomszédságában lakók idegeit az elmúlt időszakban. Igaz az is viszont, hogy akadt azért pozitív nyilatkozat is a témában – még ha kevés is.
A Pécs Aktuál kérdéseire a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség részletesen is válaszolt a tervezett ipari beruházással kapcsolatban, de elsősorban arra voltunk kíváncsiak: lesz-e akkumulátorgyár Pécs mellett?
Miért éppen Pécs térsége?
– A Kormány – egyetértésben a vármegye, illetve a helyi Kamara illetékeseivel – kiemelt prioritásként kezeli Dél-Magyarország, Pécs és a térség gazdaságának fejlesztését. Ezt indokolja az a tény is, hogy
a 19 vármegye és a főváros ipari termelésének rangsorában Baranya vármegye a 15. helyen áll. A fejlődés egyik jelentős akadálya, hogy sem a vármegye, sem a térség nem rendelkezett olyan potenciális ipari területtel, mint Szeged, Kecskemét, Győr vagy éppen Debrecen.
A Kormány ennek megfelelően jelölt ki beruházási célterületet Pécs közigazgatási területétől nyugatra – közölte Joó István érdeklődésünkre.
A HIPA vezérigazgatója szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség célja
olyan beruházó, vagy beruházók megszólítása, amelyek technológiaintenzív ágazatokból érkeznek, kapcsolódnak az egyetemi képzésekhez, kutatás-fejlesztéshez és építenek a térség ipari hagyományaira, képességeire.
A beruházási célterületet tekintve nincs olyan tárgyalásunk, amely akkumulátor, vagy annak összetevőjének gyártására, vagy újrahasznosítására vonatkozna – szögezte le Joó István, hozzátéve, hogy „a lakókörnyezetért való aggódás érthető és el nem vitatható joga mindenkinek”.
Jogos aggódás vs. hergelés
– Mindenkinek joga van ahhoz, hogy nyugodt és biztonságos körülmények között élhessen. Ma Magyarországon éppen ezért egyetlen olyan üzem sem épülhet meg, vagy működhet, amely nem tartja be a rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásokat, beleértve a felszín alatti vízbázisok védelmét. A jogszabályok betartását a beruházás minden szakaszában ellenőrzik az illetékes hatóságok. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy – a fenti jogos aggódáson túlmutató – az ellenzéki politikusok általi hisztériakeltés és hergelés jelentősen megnehezíti, hogy a beruházók pozitív döntést hozzanak egy adott terület kapcsán – jelezte.
Joó István elmondta, a beruházásösztönzés nem egyszerű és végképp nem egy rövid folyamat, ráadásul egyre több azon országok száma, amelyekkel versenyeznie kell Magyarországnak (vagyis Pécsnek is).
Miért tart ennyi ideig? Mint megtudtuk, a BYD magyarországi rekordberuházása esetén a kínai vállalat a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel lefolytatott nem kevesebb, mint 224 tárgyalási fordulót követően döntött úgy, hogy Szegeden építi fel első üzemét a kontinensen. A nemzetközi vállalatok beruházásainak előkészítésekor a döntéshozók az első körben általában több régiót, azon belül több országot, és jellemzően országonként is több lehetséges helyszínt vizsgálnak párhuzamosan. A kiválasztási folyamat akár másfél-két évig is elhúzódhat. A befektetők számos szempontot vizsgálnak a beruházási helyszín kiválasztása során, ilyen például az ország makrogazdasági teljesítménye, gazdasági és politikai stabilitása, adókörnyezete, de emellett fontos szerepet játszik a befektetési ügynökség professzionalitása is, azaz hogy mennyire gyors és hatékony a szervezet. Lényeges szempont továbbá a potenciális helyszín logisztikai adottsága és az infrastrukturális ellátottság szintje. A befektetők számára ugyancsak meghatározó a képzett munkaerő rendelkezésre állása, és a szakképzett munkaerő-utánpótlás helyzete, tehát az is, hogy a környéken milyen oktatási intézmények találhatóak. A kiválasztási folyamat során emellett vizsgálják a lehetséges beszállítói kört, és a környéken található iparági szereplőket. A HIPA egyébként minden lehetséges eszközzel segíti, hogy a magyar beszállítói hányad minél nagyobb legyen.
Mit gyártanak majd Pécs mellett?
A híresztelésekkel ellentétben ezidáig semmilyen pozitív befektetői döntés nem született a Pécs melletti területek kapcsán. Joó István hozzátette, hogy egyelőre nem tudnak beszámolni semmilyen Pécs melletti beruházásról. Amennyiben ebben változás lesz, azt haladéktalanul a nyilvánosság elé fogják tárni.
(Borítóképünk illusztráció!)
