Az Északi Áramlat újraindulásával ismét jön gáz Oroszországból a Balti-tenger alatt Németországba, de csak csökkentett mennyiségben. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig még inkább elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén.
A Spiegel szerint az elmúlt napokban voltak arra utaló jelek, hogy ez a csökkentett mennyiség tovább eshet majd, ezt jelzik ugyanis a gázvezeték-kapacitás ”foglalásai” – Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője szerint mindössze 30 százalékon áll ez a mutató.
Müller arról is beszélt, hogy nem következett be ugyan „a legrosszabb forgatókönyv”, de még nem múlt el a veszély. (Németországban egy hónapja van érvényben a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozata.)
„Jelenleg ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak, ők döntenek ugyanis arról, mennyi gázt továbbít nekünk az Északi Áramlat 1”
– idézi a Privátbankár Müllert. – Ezért is fontos a takarékoskodás és egyéb források bevonása – tette hozzá.
Figyelmeztetett: még 40 százalékos kapacitás-kihasználtságnál is „jelentős erőfeszítéseket” kell tenni annak érdekében, hogy „jól átvészeljék” a következő telet. Ráadásul a gáztárolók feltöltésénél már az azt követő, 2023-24-es télre is gondolni kell.
Elszálló gázárak
Az érkező orosz gáz mennyisége mindenesetre nagy kihatással lehet a német (és persze nem csak a német) gazdaságra, a gázárakra és így az egész lakosságra is.
A kieső mennyiséget ugyanis a piacról kell pótolni, márpedig a cseppfolyósított gáz 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál.
A Bundesnetzagentur minapi jelentése szerint ugyan jelenleg stabil a gázellátás, de „feszült a helyzet”, és „nem lehet kizárni a rosszabbodását”.
Sokan már most az árak duplázódásával szembesülnek – ez az éves elszámolás idejétől is függ -, jövőre pedig a havi gázszámla minimum a háromszorosára nő majd Klaus Müller szerint.
Népfelkelés jöhet?
A német külügyminiszter mindenesetre már lázadásokkal számol a helyzet további rosszabbodása esetén.
„Ha nem kapjuk meg a gázturbinát, akkor nem fogunk több gázt kapni, és akkor többé egyáltalán nem fogjuk tudni támogatni Ukrajnát, mert a népfelkelésekkel leszünk elfoglalva”
– mondta Annalena Baerbock.
Az Északi Áramlat turbinaproblémákkal küszködött, Kanada pedig befeszült. A Siemens Energy Kanadában karbantartott és a Gazprom által használt turbináját az észak-amerikai ország a szankciókra hivatkozva nem akarta visszaszállítani. Végül a német kormány elérte, hogy Kanada engedélyt adjon a visszajuttatásra. A turbinák már úton vannak. Az érkező gáz mennyisége azonban kérdéses és csökkenhet, önmagában pedig nem is elegendő.
(via Privátbankár / Borítóképünk illusztráció/ Fotó: Sebastian Kahnert/dpa via AP)
