Címlap Arc Káromkodva ké...

Káromkodva kéri ki magának Pécs zöldbiztosa, hogy nem eléggé fájdalmasak a szankciók Oroszországnak

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Pécs zöldbiztosa kiakadt, és ennek látható jelei is vannak.

A The New York Timesban megjelent Hogyan fizet meg Oroszország a háborúért című cikkben a következő ábra látható az Observatory of Economic Complexity által összeállított kereskedelmi adatok alapján. Ezen az látszik, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta melyik ország mennyivel növelte meg vagy csökkentette az Oroszországból származó vásárlásait.

Ahogy az látszik, a legtöbb ország jelentősen növelte a vásárlásait.

Az Oroszországból származó áruk és termékek vásárlását aktívan növelő nemzetek közül néhányan aktív szerepet vállaltak az ország szankciókkal történő sújtásában. Így a Spanyolország által importált orosz áruk behozatala 112%-kal, míg a Belgiumba irányuló orosz export 130%-kal ugrott meg. Hollandia 74%-kal növelte az Oroszországból származó importját. Japánban az orosz áruk és termékek vásárlása 40%-kal nőtt, míg Németország és Norvégia 38%-kal, illetve 21%-kal növelte importját a szankciókkal sújtott országból – közölte a Mandiner.

Az adatsor rámutat arra is: Oroszország teljes kereskedelmi forgalma Hollandiával 33%-kal, Japánnal 13%-kal nőtt, míg a Belgiummal folytatott kereskedelem összességében 84%-kal ugrott meg.

Kóbor: K..rvára nem az jön le, hogy…

Pécs zöldbiztosának ingerküszöbét is elérte a hír, amelyet meg is osztott közösségi oldalán az LMP-s Kóbor József. Eképpen:

A cikk (illetveaz Observatory of Economic Complexity) adatai alapján India és Törökország hatalmas ugrást mutat, előbbi országba az ukrajnai invázió kezdete óta 430 százalékkal ugrott meg az orosz import, utóbbinál ugyanez a szám 213 százalék. A lista harmadik helyén Brazília áll, amelynek Oroszországból származó importja 166%-kal ugrott meg. Oroszország Kínába irányuló exportja 98%-kal nőtt, míg Szaúd-Arábiában az orosz áruk behozatala 45%-kal emelkedett.

A legnagyobb mértékben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia exportja csökkent Oroszországba, 84%-kal, illetve 71%-kal. Svédország 61%-kal csökkentette az Oroszországba irányuló kivitelét.

A gazdasági elemzőintézet Oroszország 13 fontos kereskedelmi partnerének Oroszországba irányuló exportját és onnan származó importját vizsgálta: a kereskedelmi volumen szerinti sorrendben Kínáét, Németországét, az Egyesült Államokét, Törökországét, Dél-Koreáét, az Egyesült Királyságét, Hollandiáét, Japánét, Indiáét, Belgiumét, Spanyolországét, Brazíliáét és Svédországét. Az adatsor úgy állt össze, hogy a vizsgált országok és Oroszország 2017-2021 közötti átlagos havi kereskedelmi forgalmát hasonlították össze a háború utáni hónapok átlagával.

Az adatsort összeállító elemzőintézet vezető közgazdásza, Gilberto Garia-Vazquez a New York Timesnak úgy nyilatkozott, 

„Oroszország a gazdasági szankcióknak jobban ellen tudott állni, mint arra számítani lehetett, s ebben segítette a magas olaj- és gázár, illetve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk.”