Sajtó-háttérbeszélgetést szervezett a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány a kedden elindított, átfogó fejlesztési program, az UniNext kapcsán.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara épületében megszervezett szerdai esemény az aktuális helyzet értékelésével kezdődött. Elhangzott: a program elsődleges célja a térség leszakadásának megállítása. A Dél-Dunántúl jelenleg 8,1 százalékos munkanélküliséggel az ország legrosszabbul teljesítő régiója. Pécs lakossága az elmúlt három évtizedben több mint 30 ezer fővel csökkent. A Pécsi Tudományegyetemen évente végző 4 ezer hallgatónak pedig több mint fele hagyja el a régiót megfelelő jövőkép hiányában.
Egy kutatás szerint a megkérdezettek 93 százaléka egyetért, hogy a leszakadást meg kell állítani
„Innen kell nyerni” – így szólt Dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke prezentációjának címe. Az elnök előadásában aláhúzta: a vállalkozásoktól beérkezett javaslatok alapján kiemelt igénye a helyi cégeknek a gyorsforgalmi úthálózat és a vasúti fővonalak fejlesztése, valamint járásonként kisebb, kkv-fókuszú ipari parkok és egy Pécs melletti, nagyobb léptékű ipari park kialakítása is.
A baranyai vállalkozások többek között a környezettudatos technológiák, a körforgásos gazdaság, az okostechnológiák, a logisztika területén megvalósuló beruházásokat tartják a legfontosabbnak, és nagy hangsúlyt fektetnének a műszaki képzés, a térségi szakképzés fejlesztésére, valamint az önkormányzatok, az egyetem és a kamarák együttműködésére.
A kereskedelmi és iparkamara a helyi lakosság igényeit is felmérte egy friss, reprezentatív közvélemény-kutatással, ezt szintén bemutatta Dr. Síkfői Tamás. A kutatás szerint
a Pécsett és környékén élők 93 százaléka egyetért azzal, hogy a vármegye gazdasági leszakadását meg kell állítani.
A megkérdezettek 98 százaléka szerint pedig további munkahelyeket kell teremteni a térségben, helyzetbe kell hozni a helyi kis- és középvállalkozásokat, valamint meg kell teremteni a fiataloknak a lehetőséget a helyben boldoguláshoz.
Az UniNext az itt élőket és a helyi vállalkozásokat segíti majd
Az eseményen Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja bemutatta a trendfordítónak szánt UniNext Innovációs Programot. Az alapítvány kezdeményezésére elindított, átfogó, fenntartható módon megvalósítható gazdaság- és területfejlesztési, valamint egészségfejlesztési és oktatásfejlesztési program fő haszonélvezője a helyi társadalom és a vállalkozói szféra lesz.
A terv kiemelt eleme például az egyetemi Science Park, az ország legnagyobb ipari parki fejlesztése, az Universitas Ipari Park, valamint a helyi infrastruktúra bővítése és többek között lakásfejlesztési, irodafejlesztési, környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési projektek is. A helyi egészségügyi ellátás, például a Pécsi Szívgyógyászati Klinika fejlesztése is kiemelt cél.
A fejlesztési program hatóköre túlnyúlik egyes önkormányzat közigazgatási határain, az egész térségre hatással van,
ezért szükség van egy olyan szereplőre, aki képes támogatni egy ilyen regionális összefogást. Az UniNext lényege az innováció és a tudásalapú gazdaság fejlesztése. Az egyetem, több mint 600 éves hagyományainak köszönhetően, mindkét területen élen jár a térségben. A komplex program számos olyan területet érint, amelyben az egyetem komoly kompetenciákkal és erőforrásokkal rendelkezik és kapcsolati tőkéje, regionális fókusza alapján az együttműködés koordinálására is szintén alkalmas. Minden önkormányzatot partnernek tekintünk
– hangsúlyozta Decsi István. Az UniNext életre hívója, az egyetem ezért az alábbi kulcsterületeken vállal aktív szerepet a programhoz kapcsolódóan:
- Regionális és térségi közmű és közlekedési infrastruktúra fejlesztése
A gazdasági-társadalmi lemaradás egyik fontos oka a több évtizedes lemaradás a regionális infrastruktúra-hálózatok és azok kapacitásának a fejlesztésében. Az egyetem a régió legnagyobb beruházó szervezeteként képes támogatni ezen beruházások előkészítését és megvalósítását. - A régiós és agglomerációs együttműködés fejlesztése
Regionális perspektívában minden olyan korábbi kísérlet, ami városi szinten maradt, nem tudott érdemi eredményt elérni. A térség fejlődő pályára állítása csak regionális és térségi összefogással valósulhat meg. Az egyetem tudásbázisára és regionális léptékű működésére támaszkodva segítheti a régió fejlődésében érintett szereplők együttműködését. - Város- és ingatlanpiaci fejlesztések támogatása
Az egyetem a régió legnagyobb ingatlanfejlesztője, az elmúlt évtizedben átlagosan évi 10 milliárd forint fejlesztést hajtott végre és tevékenységével összesen 15 milliárd forint magántőkét vonzott. A programnak köszönhetően több ezer új lakás építése, valamint több ezer négyzetméternyi irodafejlesztés válhat indokolttá, ezért kell támogatni piaci szereplők bekapcsolódását az ébredő piaci igények kielégítésébe. - Munkaerőpiac fejlesztése
Bár a térségben jelentős munkaerő tartalék van, mégis, ha szeretnénk ezt mobilizálni, az számos képzési, munkaerőpiaci kérdést vet fel. Az egyetem, mint a régió legnagyobb képzési centruma és foglalkoztatója, támogatja a munkaerőpiaci folyamatokat. - Kutatás-fejlesztés és innováció
Ahhoz, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek tudjanak ide települni, kulcskérdést jelent a helyi innovációs potenciál. Az egyetem nem csak tudatosan építi a céges kapcsolatait, de a Science Park fejlesztésével szeretné minél jobban hozzáférhetővé tenni az innovációs képességeit a piac számára, e tevékenységeken keresztül pedig támogatja a helyi innovációs ökoszisztéma tudatos fejlesztését. - Társadalmi és egészségügyi jólét
Ahhoz, hogy a gazdaság fejlődését társadalmi értelemben is meg tudjuk alapozni, fontos látni ennek társadalmi és egészségügyi összetevőit is. Az egyetem, mint a térség legnagyobb társadalomtudományi bázisa és egészségügyi szolgáltatója, fontos szerepet játszik ezek megteremtésében. - Fenntarthatóság
A várható gazdasági fejlődés fenntarthatóságának a záloga, hogy a fejlesztési döntéseket a kellő ismeretek és adatok alapján, megalapozottan hozzuk meg és minden szempontot gondosan mérlegelve, egy tudatos fejlődési pályát tűzzünk ki magunk elé. Az egyetem komplex tudásbázisára építve képes a tervezett fejlesztéseket a fenntarthatóság és együttműködés jegyében egy olyan monitoring rendszert felépíteni, amivel a kitűzött pályán tudja tartani a régió fejlődésének a folyamatát.
Mi elkötelezettek vagyunk az egyetem tudományos versenyképességének növelése, az itt élők életminőségének javítása, a helyi egészségfejlesztés, a térség gazdasági fellendítése, a területfejlesztés, a fenntarthatóság mellett. Célunk, hogy a helyi lakossággal együttműködésben alakítsuk az UniNext program elemeit. Hisszük, hogy térségünket csak széleskörű összefogással tudjuk fejlődő pályára állítani. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a fejlődéshez beruházásokra és munkahelyekre van szükség
– vallja Decsi.
Az UniNext-nek köszönhetően
a következő években több ezer új munkahely jöhet létre és jelentős mértékű külföldi befektetési tőke is érkezhet a térségbe. A közlekedés fejlesztésére több mint 250 milliárd forintot fordítanak majd,
többek között olyan kulcsfontosságú projektek megvalósításával, mint az M60-as meghosszabbítása, a 6-os számú főút bővítése, de a 600 hektárnyi területen megvalósuló ipari park zavartalan elérését biztosító további közlekedésfejlesztési beruházások is létrejönnek. Mindemellett az ipari park és a környező települések stabil és fenntartható közműellátását garantáló fejlesztések is megvalósulnak, így biztosítva a térség hosszú távú energia- és ivóvíz-ellátottságának biztonságát.
Universitas Ipari Park
Az eseményen Decsi István úgy fogalmazott: a térség szempontjából elengedhetetlen egy új, domborzatilag kedvező, egybefüggő, természeti értékeinket nem veszélyeztető és fenntartható módon megvalósítható befektetési terület kialakítása. Az UniNext program zászlóshajó programja az UniNext Universitas Ipari Park fejlesztése, mellyel az a cél, hogy növeljék a régió befektetés-vonzó képességét, feltegyék a régiót a globális gazdasági térképre és az egyetem kompetenciáira építve támogassák a regionális gazdasági fordulatot, a kormányzat és a helyi területfejlesztési szereplők közreműködésével pedig egy fenntartható, fejlődő pályára állítsák a dél-dunántúli régiót. A terület kijelölésekor számos más szempontot is mérlegeltek, például az infrastrukturális adottságokat: a vasút, az autópálya, a közművek közelségét.
A kancellár aláhúzta: valójában barnamezős beruházásról beszélünk, hiszen a terület egy jelentős részén terül el az uránbányászat után itt maradt zagytározó és annak hatásterülete. A fejlesztés az alábbi pilléreken nyugszik:
1. Energiapark új regionális alállomással, 450MW kapacitással; regionális hálózatfejlesztéssel, 50 MW-os naperőmű parkkal az egykori uránbánya zagytározójának területén;
2. Víziközmű park regionális dunai főcsatorna felhasználásával, ipari szürkevíz-utánpótlás biztosításával, az egykori bányavízvezeték felhasználásával;
3. Regionális logisztikai park, konténer-és kamionlogisztikai elemmel;
4. 410 hektáros, közvetlenül fejleszthető iparterület;
5. Több mint 100 hektáros, aktív zöldfelület, véderdővel, zajvédelmi funkcióval, rekreációs, illetve tájépítészeti célokkal.
A beruházás Bicsérd, Kővágótöttős és Kővágőszőlős területeit érinti különböző arányban, összesen 600 hektárnyi területen. A naperőmű park és az elkerülő utak Pellérd területét érintik még.
A beruházás jelenleg tervezési, előkészítési szakaszban van. A kormány döntése alapján a területszerzés forrását az egyetemet fenntartó alapítvány megkapta, amely alapján 2025-ben elindulhat a telekszerzés, illetve szeretnék a tervezéseket is elindítani. Ezen felül minden fejlesztés megindulása kormánydöntés függvénye.
A befektetői egyeztetések folyamatosak, konkrét beruházásról azonban egyelőre nem számolt be a kormány. Bármilyen beruházás érkezzen is, meg kell felelnie a magyar hatóságok elvárásainak és a környezetvédelmi szempontoknak is.
Nagy Csaba: épül a jövő Baranyában
Hosszú évek óta dolgozom azon a kormánnyal és a különféle tárcák szakpolitikusaival, hogy sikerüljön beindítani Nyugat-Baranya gazdaságát. Most egy mérföldkőhöz értünk ebben, nem csak hogy látszik a fény az alagút végén, de el is kezdtük építeni már a jövőt
– mondta Nagy Csaba.
Nyugat-Baranya országgyűlési képviselője szerint az egész térség, és minden itt élő nyertese lehet annak, ha sikerült beindítani a Bicsérd közelében fekvő ipari parkot, amely világcégek befogadására is alkalmas lesz majd.
„Magasabb fizetések lesznek a megyében, mert a nagyberuházásoknak ilyen húzóereje is van”.
Új utak is épülnek majd, vasutat is fejleszteni lehet majd a környéken, és még hosszasan lehetne sorolni az előnyeit annak, ha nálunk is megtelepszik egy több ezer munkahelyet jelentő világcég – fogalmazott a képviselő.
