A jövő évi költségvetés „világos célja” a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten kedden. A pénzügyminiszter a parlamentben ezt követően átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
A törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel.
A kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával – jegyezte meg, utalva arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most.
A törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel:
– az első alap lehetővé teszi, hogy ne az emberek fizessék meg a háború költségeit az új világgazdasági környezetben;
– a honvédelmi alap biztosítja, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére. A két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedett adók szolgálnak.
Szinte minden terület több forrásból gazdagodhat 2023-ban az idei évhez képest:
- nyugellátásra 730 milliárd forinttal,
- oktatásra 200 milliárddal,
- egészségügyre 100 milliárddal többet fordít a kormány.
A családok támogatására arányaiban a legtöbbet költ az Európai Unión belül az ország; a terület kerete jövőre meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb.
Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy a rezsivédelmet azért korlátozzák a családokra, mert „ez egy családbarát kormány”. Az intézkedéseik eredményei már látszanak, a termelékenységi arányszám elmozdult 1,5-1,6 százalék körüli szintre a korábbi 1,3-ról – hangsúlyozta utalva arra, hogy ezzel a szinttel még nem elégedettek.
Az önkormányzatoktól a kormány elvárja, hogy felelős gazdálkodással járuljanak hozzá a terhek arányos elosztásához – húzta alá. Varga Mihály szerint az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogja tudni mindenki áthárítani, hiszen „Magyarországon verseny van”. Példaként elmondta, hogy az a több mint 50 bank, amely az országban tevékenykedik, megpróbálhatja gazdálkodását feszesebbé tenni; a jegybanki ajánlások is ösztönzik erre a pénzintézeteket.
Arra is kitért, hogy idén 400 milliárd forinttal magasabb lesz a kamatszolgálat költsége, jövőre pedig dupla ekkora tehernövekedéssel kell számolnia az országnak ezen a téren.
A pénzügyminiszter bízik abban, hogy az Európai Unióval hamarosan lezárulnak a tárgyalások és sikerül megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében.
A kata témájában egyeztetnek ezen a héten, a cél az, hogy bezárják a visszaélésekre lehetőséget szolgáltató kiskapukat, ami „a költségvetés és a vállalkozások érdeke is” – mondta végül szintén kérdésre válaszolva Varga Mihály.
Kövér László tájékoztatott arról, hogy a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását a tervek szerint július 15-18-án tartják; az általános vita június 21-től indul.
