A mediterrán vidékek jól ismert rovara, a füge-levélbolha hivatalosan is megjelent hazánkban. Bár a szakemberek számítottak a felbukkanására, a felfedezés helyszínei és a rovar rejtélyes nyári viselkedése tartogatott meglepetéseket a kutatók számára. 2026 tavaszán Fazekas Imre pécsi biológus (faj első felfedezője Magyarországon) meglepő tömeges elszaporodást figyelte meg a Mecsekoldalban, de csak egyes fűgefákon.
Váratlan tavaszi felfedezés
A magyarországi fügekutatás újabb mérföldkőhöz és egyben komoly meglepetéshez érkezett. A szakemberek a már ismert füge-levélmoly és a fügedarazsak monitoring vizsgálata közben
különös jelenségre lettek figyelmesek: eddig hazánkban teljesen ismeretlen lárvák tömege került elő a fügelevelek fonákjáról.
Az alapos azonosítási vizsgálatok gyorsan fényt derítettek az igazságra – a kizárólag fügén élő füge-levélbolháról (Homotoma ficus) van szó. Ez a faj a Homotomidae családba tartozik, amely egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolha-csoport.
A kártevő első hazai megfigyeléséről és tudományos azonosításáról Fazekas Imre, Kontschán Jenő és Ripka Géza egy angol nyelvű publikációban számoltak be részletesen. A faj észak felé tartó terjedése egyébként nem teljesen új keletű folyamat. Nagyjából tíz évvel ezelőtt már elérte a szerbiai Újvidéket, így a hazai szakmabeliek már számítottak a felbukkanására. Az elmúlt években számos célzott monitoringvizsgálat is zajlott a felkutatására, ám a rovar egészen addig sikeresen rejtőzködött.
Nemcsak a déli határon bukkant fel
Amikor a kártevő végül megjelent, a kutatókat meglepte a földrajzi eloszlása is. A füge-levélbolha ugyanis nemcsak a közvetlen déli határ menti területeken tűnt fel, hanem attól jelentős távolságra is eljutott. A vizsgálatok során a következő településeken azonosították a jelenlétét a fügebokrokon:
- Pécs (többek között a belvárosban is)
- Harkány
- Komló
- Siklós-Máriagyűd
- Hévíz
- Budapest
A szakemberek szerint a hévízi, váratlanul északabbi megjelenés arra utalhat, hogy a természetes migráció mellett egyes populációk akár mesterséges széthurcolás – például fertőzött növények szállítása – útján juthattak el új élőhelyeikre. Tekintve a rovar életmódját, erős a gyanú, hogy a jövőben a füge-levélmolyhoz hasonlóan az egész ország területén el fog terjedni.
Hogyan ismerhetjük fel a kártevőt?
A füge-levélbolha szerencsére jól elkülöníthető más hazai levélbolhafajoktól, így a hobbikertészek is könnyen azonosíthatják az árulkodó jeleket a saját kertjükben. A kifejlett rovar (imágó) legfőbb jellegzetessége a robusztus, erős felépítésű csápja, amelyet kifejezetten hosszú szőrök borítanak. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított elülső szárnyak erei mentén, míg a szárnyak legszélén, az erek végződéseinél jól látható, sötét, barnás foltok díszítik az állatot. Ezzel szemben a lárvák egészen apró méretűek és zöld színűek. Ők általában nem magányosan, hanem hatalmas tömegben csoportosulnak a füge levelének fonákján, leginkább a főbb erek közvetlen közelében.
Ami a kártételt illeti, a tulajdonosok némileg megnyugodhatnak: a fügemoly látványos rágásával és selyemfonatával ellentétben a füge-levélbolha jelenléte nem annyira szembetűnő. A rovar nem rágja ki a leveleket, nem sző hálókat, és a szívogatása sem okoz azonnal látható, súlyos torzulást vagy kárképet a növényen.
A nyári eltűnés rejtélye és a védekezés
Fazekas Imre a felfedezést (2022) követően is folyamatosan monitorozta a pécsi fügefákat, és egy különös biológiai rejtéllyel szembesült. Októberben a kifejlett imágók ismét tömegesen lepték el a leveleket – de hová tűntek a forró nyári hetekben?
A megfigyelések szerint júniusban és júliusban a kifejlett egyedek elhagyták a fügét. Más egynemzedékes levélbolhafajokhoz hasonlóan különböző, nem valódi tápnövénynek számító növényeken kerestek menedéket, ahol ebben az időszakban szinte alig mozogtak és nem repültek. Az ősz beköszöntével aztán visszatértek a fügebokrokra, hogy a párosodást követően a nőstények a rügyek közelébe rakják le áttelelő tojásaikat. Az őszi imágók ráadásul rendkívül szívósak: a megfigyelések szerint még a következő év január végén is találtak belőlük az ágak alsó oldalán, rendszerint párosával, egymás mögött ülve az ágelágazások közelében.
Mivel a fügére jelenleg nincs Magyarországon engedélyezett növényvédő szer, a kémiai védekezés nem opció.
A kártevő terjedését és elszaporodását leghatékonyabban a fertőzött levelek mechanikus eltávolításával és megsemmisítésével korlátozhatjuk.
Szerző: Fazekas Imre, biológus, tanár, Pannon Intézet
(Borítókép: illusztráció! / Forrás: Gemini)
Ez is érdekes lehet
Egy rejtély is kapcsolódik ezekhez a kártevőkhöz.
Nehezen változtatunk, pedig nincs mese, lépnünk kell!
Ötven éve nem termett ennyi mézédes gyümölcs a Mecsekalján, most már megéri lekvárt főzni belőle!
