Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Csapadék alig van, a nyarak egyre forróbbak – páros lábbal rúgta ránk az ajtót a klímaváltozás. Aminek persze a növények, köztük a fák is alaposan megisszák a levét, nincs mese, a szárazságot jobban tűrő fajok felé kell fordulnunk. Erről beszélgettünk a pécsi Huber Kálmánnal, aki mintegy húsz éve a fásszárúak szakértője.

A szlogent jól ismerjük: Pécs a mediterrán hangulatok városa. Azért, hogy ez valóban így legyen, s ne csak a levegőbe puffogtatott üres szólamként maradjon meg, nagyon sokat tehetünk azzal, hogy olyanná is varázsoljuk a városunkat, ami ehhez a hangulathoz passzol. Nagy szerepet játszanak ebben a közterületeken elhelyezett növények, amelyek kapcsán anno bizony át kellett alakítani az illetékesek, a város vezetőinek gondolkodását – szerencsére vevők voltak az újításokra, köszönhetően nagyrészt Nagy Ervinnek, Pécs főkertészének.

– A klímaváltozás, vagy ahogy szakmai körökben manapság már mondják, a klímaromlás egyre nagyobb kihívás elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat. Rögtön hozzáteszem, sejteni lehetett, hogy mi vár ránk idén, hiszen úgy mentünk bele a nyárba, hogy nagyon alacsony volt a talaj víztartalma, és ehhez jött még egy száraz, forró nyári időszak. Ebben a helyzetben természetes, hogy a szárazságtűrő fajok felé kell elmozdulni a fák esetében is, ráadásul olyanokat kell ültetni Pécsett, amelyek jól bírják az itteni meszes talajt is – mondta a Pécs Aktuálnak Huber Kálmán, akinek eredetileg a PhD témája a mikroklimatológia volt. – A közterületek esetében a vadgesztenyének, a hársnak és a kőrisnek gyakorlatilag befellegzett, ezek ugyanis nagy vízigényű növények. Nem véletlen, hogy Pécs belvárosában most már másfajta fákkal találkozunk: nagyon örültünk, hogy helyet kaphattak a mandulafenyők elsősorban a Barbakán környékén, az örökzöld liliomfák, vagyis a magnóliák a Jókai téren, illetve például az örökzöld tölgyek a Ferencesek utcájában. Ha valahol el lehet indítani ezt a folyamatot, akkor az Pécs, ahol hazánkban a legenyhébb a tél!

Persze a berögzült dolgokat, az emberek gondolkodását nagyon nehéz megváltoztatni, maga a szakma is nagyon lassan, nehézkésen reagál. Úgy tűnik, a magyarok nem igazán fogékonyak az újra, a nóvumra.

„Pedig tényleg nem kell megijedni az új fajoktól. Sajnos azt kell mondjam, a kertkultúra terén Magyarország lemaradása Nyugat-Európához képest nagyobb, mint gazdaságilag.”

De ha már itt tartunk, arra kértük a pécsi szakembert, aki egyébként Máriagyűdön egy csodálatos dendrológiai magángyűjteményt teremtett meg csupa különleges fásszárú növénnyel, hogy adjon tippeket, ötleteket ahhoz, miként változtassuk meg a kertjeinket. Milyen növényeket ültessünk, és melyek azok, amelyektől, ha fájó szívvel is, de szép lassan meg kell válnunk!

– A klímaváltozás miatt sajnos egyre romlanak az esélyei a szilvának, almának, cseresznyének és a diónak is, vagy nagyüzemi szinten gondoskodnunk kell az öntözőrendszerek, csepegtetők kiépítéséről. Nem véletlen, hogy bejöttek a különböző betegségek, mint a dió esetében a dióburok-fúrólégy: ezek azért jelennek meg, mert a növény legyengült. Ugyanakkor rögtön hozzáteszem, nem kell teljesen lemondani például a dióról. Ki lehet váltani szárazságtűrőbb, betegségekre kevésbé fogékony fajokkal, mint az észak-amerikai pekándió. Nincs betegsége, és a klímát is jobban bírja.

És hogy miket ültessünk?

Ha dísznövényekről van szó, akkor a fentebb is említett délszaki fajok irányába kell mozdulni! Jöhetnek az örökzöld tölgyek, a magnóliák. Huber Kálmán szerint téves megközelítés, hogy a fenyőknek is befellegzett a Mecseken, csak éppen rossz a „vérvonal”. A lucnak és a feketefenyő osztrák alfajának valóban nem ízlik már az itteni klíma, de be lehet hozni megfelelő fajokat, mint például a mandulafenyő, az aleppói fenyő, vagy a feketefenyő megfelelő alfajait, a dalmátot, az ibériait, a korzikait, továbbá a cédrusok is nagyobb hangsúlyt kaphatnának.

– A gyümölcstermők tekintetében is változtatni kell. Nagyon jó szívvel ajánlom a fügéket: a klímaváltozás egyre jobb fajtáknak ad lehetőséget Pécsett, manapság már a finom, zamatos termést biztosító szmirnai fügékkel is érdemes foglalkozni. De ott van még a gránátalma, amely a világ egyik legegészségesebb gyümölcse, tele van antioxidánsokkal. Rögtön megjegyzem, a betakarítás körülményes, mert tövises növény, metszőollóra van szükség, szóval ettől is függ, hogy mennyire lesz népszerű. Érdemes még bizalmat szavazni a pisztáciának, amelynek termesztésével kapcsolatban folynak kísérletek a megyében, valamint a Mecsek legvédettebb területein az olajfáknak is!

A pisztácia nem csak finom és egészséges, még jól is néz ki!
A visszametszett kőrisfák a Virág cukrászda előtt – jól bírják ezt a klímát