Egy pécsi civil simán meghekkelhette a magyar bíróságot, és így sikerült megtartani a melegfelvonulást Pécsett. Heindl Péter ugyanis „emberjogi megmozdulást” szervezett azért, mert „a vadállatok túlszaporodtak és veszélyeztetik a biztonságos közlekedést”.
Amint azt a Pécs Aktuál megírta, a rendőrség még „átlátott” Heindl Péter ötletén és nem engedélyezték, hogy éppen a Pride-al egyidőben, a Pride tervezett útvonalát használó „emberjogi” tüntetést megtartsa, de a Kúria felülbírálta a rendőrséget és jóváhagyta azt a demonstrációt, amelynek keretében végig vonulhattak a városon prájdolók és a Tettyén is zavartalanul megtörténhettek a beszédek.
A Kúria ugyanis megállapította, hogy a rendőrség tévedett, mert „megalapozatlanul és jogszerűtlenül vonta le azt a következtetést, hogy a felperes által bejelentett rendezvény célja valójában az esetlegesen betiltott pécsi Pride helyettesítése.”
Lapunk megkérdezte a Kúriát, hogy most hogyan kommentálják korábbi döntésüket, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a valódi cél a Pécs Pride megtartása – és nem a biztonságos közlekedés – volt, ahogy azt a rendőrség is kijelentette.
A Kúria a következőképpen válaszolt kérdéseinkre, amit szó szerint mutatunk.
„A gyülekezési ügyekben is alkalmazandó általános közigazgatási rendtartás értelmében a hatóságnak az ügyfél jóhiszeműségét vélelmeznie kell. A jóhiszeműség vélelme – a büntetőeljárásból jól ismert ártatlanság vélelme kiterjesztéseként – azt jelenti, hogy az állam és a nevében eljáró hatóságok nem feltételezhetik ténybeli alap nélkül azt, hogy az ügyfél megtéveszti őket, jogellenes magatartásra készül vagy kifejezetten hazudik. Az utóbbiakat tények alapján a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság – vagy akár a bíróság – szubjektív meggyőződése, sejtése nem bizonyíték.
A Kúria Kgyk.VII.39.090/2025/8. számú határozata a meghozatalakor rendelkezésre álló bizonyítékokon alapult. Azokon a határozat meghozatalát követő események nem változtatnak. Ha az ügyfél valóban megsértette az őt védő, de egyben őt is kötelező jóhiszeműség követelményét, és rosszhiszeműen, a hatóságot megtévesztve járt el, ez a későbbi eljárásokban lesz értékelhető. A Kúria a határozatában egyébként felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a gyűlést a bejelentéstől eltérően úgy tartják meg, hogy a gyermekvédelmi előírásokat megszegő tiltott tartalom megjelenik, a jogsértés elhárítására a gyülekezési törvény a hatóság számára megfelelő eszközöket biztosít”.


















