Az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új faj érkezett dél felől hazánkba az elmúlt néhány évben. A járványügyi fenyegetettség megértéséhez meg kell ismerni az új fajok elterjedését, ezért az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával az egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indított 2019-ben. A lakossági bejelentéseket postán vagy fotókon beküldött fényképek alapján szakemberek azonosítják be. A fővároson kívül Baranyában, főleg Pécsen észleleték a legtöbb új fajt. Az elmúlt három évben Baranyában 130, míg Pécsen 73 példányt.
– A inváziós szúnyogfajokat komolyan kell venni az általuk terjesztett vírusok miatt. Terjedésük ellen egyetlen módszer a védekezés. Ebben a lakosságnak óriási szerepe kell, hogy legyen azzal, hogy saját környezetében felszámolja azokat a víztócsákat, ahol a szúnyoglárvák ki tudnak fejlődni – erről Dr. Kurucz Kornélia, a PTE Biológiai Intézet Ökológiai Tanszékének adjunktusa beszélt beszélt a Pécs Aktuálnak.
– Nálunk a nyugat-nílusi láz vírusával lehet számolni, amely nemcsak emberekre, hanem állatokra is veszélyes. Fel kell készülni arra, hogy a Dél-Európában már megjelent szúnyogok által terjesztett vírusok hozzánk is eljuthatnak, ezért fontos a védekezés mellett a monitorozás. Ebben segítheti a pécsi kutatókat a Mosquito Alert alkalmazás, amellyel könnyedén beküldhető a kutatócsoportnak egy lecsapott szúnyog fotója. A szúnyog fényképek beküldése a szúnyogmonitor.hu oldalon is elérhető itt.
Ázsiai tigrisszúnyog
Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, hazánkban 2014-ben fogták el az elsőt a déli határ közelében. A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és lábait egyaránt. Mindenevő, bármilyen élőlény vérét szívesen fogyasztja. Laboratóriumban eddig rovarok által terjesztett 22-féle vírust izoláltak a fajból. Ezek közül az emberekre is veszélyes a dengue láz, a sárgaláz, a nyugat-nílusi vírus, valamint a japán encephalitis vírus.
Japán szúnyog
A japán bozótszúnyog tojásai rendkívül ellenállók, kibírják a fagyást és a kiszáradást is. Ezért északibb területeken él meg, a 30°C feletti hőmérsékletet nem bírják, melegben nem képesek kifejlődni. Nappal aktívak és agresszíven támadják az embert a lakáson belül is, de szívesen szívják más emlős vérét is. Képes a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, a Chikungunya vírust, a Rift Valley-lázat, a sárgaláz vírusát és a Dengue-vírust is terjeszteni.
Koreai szúnyog
A koreai szúnyog Ázsiában honos, eredeti elterjedési területe Japánra, Dél-Koreára, Kína északkeleti részére és Oroszország keleti területeire korlátozódik. A faj Európában először 2008-ban jelent meg Belgiumban, majd Magyarországon, Baranyában fogtak néhány koreai szúnyogot 2016-ban. Eredeti elterjedési területén, Ázsiában potenciális terjesztője a japán agyvelőgyulladásnak, a nyirokerek elzáródása nevű betegséget okozó Brugia malayi parazita fonálféregnek. Képes terjeszteni a kutyák szív- és bőrférgességért felelős fonalférget, továbbá a Chikungunya-lázt, amely Európába behurcolva Olaszországban és Franciaországban okozott több alkalommal is járványt.
Forrás: https://szunyogmonitor.hu/
