A keresztény liturgiában Nagypéntek a húsvét előtti pénteket jelöli, amikor
Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a hívek.
Ezen a napon nincs szentmise: a hívők arra a napra emlékeznek, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően hiányoznak egyes részek, a szertartás elterjedt neve csonka mise.
Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjtöt kér a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek legfeljebb háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.
Nagypéntek Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum).
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.
Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
Április 7-én, nagypénteken 19 órakor keresztúti ájtatosságot és az Úr szenvedésének ünneplése szertartását vezeti Felföldi László megyéspüspök Pécsett, a Szent István-plébániatemplomban (7627 Pécs, Hársfa út 55.).
