Nem egyedülálló mutatványt hajthatott végre Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke – egyebek mellett – Pécsett, amikor közbenjárt egyes hallgatókért, mint például Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám érdekében. Utóbbi miatt egy tanársegéd bukott bele az ügybe eddig, aki
elismerte, hogy Schadl kérésére közreműködött abban, hogy Nagy vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet az egyetemen.
Állítása szerint anyagi haszna nem származott a segítségnyújtásból, mindössze „baráti szívességet” tett, de már nagyon megbánta.
A pécsi egyetemen nem először fordult elő, hogy hátszéllel vizsgázott valaki; olyan, akiért magasról érkezett a telefon.
Mutatunk egy videórészletet, ami ezt támasztja alá:
Tehát Gyurcsány Ferenc érdekében is csörögtek a telefonok anno, ezt Mellár Tamás mesélte el egy 2006-os dokumentumfilmben, ő ugyanis tanította a későbbi miniszterelnököt.
Minden jel szerint tehát nem sokat változtak a módszerek a kommunista-szocialista időszak óta, a telefonok most is megcsörrennek időnként egy-egy kiváltságos miatt, csak a vonal végén ücsörgő szereplők változnak.
Fontos különbség, apró szépséghibával
A fenti eset és a mostani között azonban akad egy fontos különbség:
Gyurcsány Ferenc legalább elment személyesen vizsgázni, nem úgy, mint Rogán Antal kabinetfőnöke,
aki meg sem jelent a vizsgán, s azt is utólag kellett lepapírozni – legalábbis a nyomozati jegyzőkönyvekből, lehallgatásokból ez derült ki.
A szépséghiba pedig az, hogy egyelőre viszont máig nem került elő Gyurcsány Ferenc rejtélyes és plágiumgyanús szakdolgazata, amiből hatalmas botrány volt korábban.
„Gyurcsány Ferenc pécsi tanárképzőn 1984-ben írt szakdolgozata nem fellelhető, s a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem állapítható meg, hogy a volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője diákként követett-e el plágiumot. Így összegezhető a Pécsi Tudományegyetem (PTE) két bizottságának most lezárt vizsgálata” – írta meg 2012-ben a Népszabadság.
Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát tavaly decemberben hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. A legfőbb ügyész indítványa szerint Völner Pál alkalmanként 2–5 millió forintot kapott azért Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, hogy államtitkárként és miniszterhelyettesként azokat nevezze ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott. Völner Pál azonnal lemondott politikai tisztségéről.
