Történelmi léptékű gazdaságfejlesztésre készül a kormány Pécsett és az egész Dél-Dunántúlon is, ahol végre nem versenytársai lesznek egymásnak a települések, hanem szövetségesei. Soha ilyen komplex és összetett program még nem készült, mint ami most; minden itt élő nyertese lehet ennek – mondta Mikes Éva, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa egy nyilvános hétfői sajtóbeszélgetésen, amelyen egyelőre csak röviden ismertették a programot.
A gazdaságfejlesztési zónák célja az, hogy egy-egy régióban lévő települések egymás szövetségesei és ne vetélytársai legyenek. Az összefogás ugyanis megkönnyíti a különféle források megszerzését és elosztását, hiszen egy három megyét összekapcsoló régió már akkora terület, olyan lehetőségekkel, amelyek már európai szinten is „látszanak”: érdemes komolyan venni, és befektetni is.
A lényeg az, hogy ezek a települések együtt is működjenek, és hangolják is össze gazdaságfejlesztési elképzeléseiket, hiszen nem lehet minden városban autógyár, világcég vagy élelmiszerfeldolgozó. Ám beszállítók, alvállalkozók, partnerek már igen, így pedig egy-egy beruházáson nemcsak egyetlen város, hanem több is nyerhet egyszerre
– hangzott el azon a hétfői sajtóbeszélgetésen, amelyet Mikes Éva, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa és Merza Péter, a zóna szaktanácsadója tartottak.
Tavaly ősszel a kormány négy gazdaságfejlesztési zónát jelölt ki Magyarországon, négy kormánybiztos vezetésével. Ezek egyike a Somogy, Tolna, Baranya megyéket érintő Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna, ahol Mikes Éva kapta a feladatot, mivel harmincéves fejlesztéspolitikai tapasztalattal rendelkezik.
Nem kívánságkosár, hanem a jövő terve
Több tucat szakember – egyetemi és piaci, gyakorló szakemberek, különböző szaktárca – dolgozott az elmúlt hónapokban azon a programon, amely a dél-dunántúli térség felzárkóztatását és gazdasági sikerességét jelenti majd hosszú távon. Óriási feladat volt ez, mert ez a terület Magyarország leginkább lemaradt térsége, 150 ezer ember vándorolt el a régióból 1990 óta; ráadásul az uniós gazdasági „nyomvonalak” (korridorok) is elkerülik, ahogy a szomszédos Horvátország velünk határos területeit is. Emiatt
csak kormányzati elhatározással, tudatos segítséggel, valamint rengeteg pénzzel lehetséges ennek a térségnek a fejlesztése, márpedig most százmilliárdok célzott és nagyon tudatos felhasználásáról van szó a jövő érdekében.
– Ez nem kívánságkosár. Nem arról van szó, hogy a települések vezetőinek ötleteit, vágyait és kéréseit szolgálja ki a kormány. Ehelyett mi a következő évtizedeket céloztuk meg, és igyekeztünk olyan stratégiai fejlesztési tervet kidolgozni közösen a településekkel, az egyetemekkel és szakemberekkel, amely legalább ekkora időtávban biztosan működik: megakadályozza a további leszakadást, átfordítja fejlődésbe a térséget: otthont, megélhetést, emelkedő fizetéseket ad az embereknek, és biztos lehetőséget a folyamatos tisztes gyarapodásra – közölték.
Pécs az erős, modern okosváros és régióközpont
A történelmi léptékű, részletesen kidolgozott gazdaságfejlesztésnek három fő pillére van, amelyek alatt rengeteg célzott program fut majd. Ezek a vidékfejlesztés (falusias területek programjai); iparfejlesztés (nagyobb városok és centrumok programjai) és turisztikai, rekreációs fejlesztések (Villányi, balatoni térség, stb.).
Pécs és Mohács, a jó barátok
A fejlesztési program egyik legfontosabb alapeleme (Pécsről nézve) a Pécs–Mohács gazdasági tengely kiépítése.
– Terveink szerint a Pécs–Mohács növekedési centrumtérség logisztikai és ipari kapacitásai jelentősen javulnak, a fejlesztések révén a térség ipari és innovációs képessége jelentősen növekszik, új befektetőket vonz a térségbe, megvalósul egy nagy léptékű iparfejlesztési program (újraiparosítás) is. A Pécsi Tudományegyetem orvos-biotechnológiai, valamint cleantech-smart kutatásai és alkalmazásai nemzetközi szinten ismertté teszik a Pécs–Mohács ipari-logisztikai térséget, amelyet szívesen választanak az egyetemet kereső hazai és külföldi diákok és a befektetők. Pécs és térsége világszínvonalú kutatásokat és gyártási tevékenységeket folytató innovációs centrumként lesz ismert Európában és globálisan is – derült ki a sajtótájékoztatón.
A Dél-Dunántúl legnagyobb kihívását jelentő falusias térségeiben – Baranya nagy része is ilyen – agrárgazdasági alapú munkát kínálnak a lakosságnak helyben és a kisebb volumenű ipari beruházásokkal fejlesztett járásközponti kisvárosokban, a körforgásos alapú helyi gazdaság mind ipari, mind mezőgazdasági munkahelyeket teremt, amelyben a vidéki jólét megteremthető – családi gazdaságok százai segítségével, amelyek munkát és megélhetést adnak majd szintén a környékükön élőknek – magyarázták.
Pécs csak egy listát adott, Kaposvár és Szekszárd viszont kidolgozott stratégiát
Újságírói kérdésre válaszolva Mikes Éva közölte, Kaposvár és Szekszárd is komoly szakmai anyagot tett le az asztalra, amit beépítettek a fejlesztési programba, Pécs egyelőre csak egy igénylistát küldött.
– Tavaly ősszel, télen kértük ki az önkormányzatok, települések véleményét, és igényeit több fordulóban. Szerettük volna ezeket látni, és beépíteni a mi koncepciónkba. A falvaktól, településektől, illetve Kaposvártól és Szekszárdtól igen aktívan kidolgozott, ambiciózus stratégiát kaptunk, Pécstől viszont csak egy projektlistát, ők nem dolgozták ki ilyen alapossággal és stratégiai jelleggel a benyújtott igényt – közölte Mikes Éva, de hozzátette, jó a kapcsolata mindegyik megyeszékhely vezetőjével, és mindháromnak fognak is segíteni, hogy ennek a több százmilliárdos fejlesztésnek a részesei és nyertesei legyenek majd, mint úgynevezett „centrumtérségek”.
– Nem gondolom, hogy nagy véleménykülönbség lenne a pécsi városvezetés és köztünk; sok tekintetben hasonlóak az elképzeléseink, de komplex anyagot Pécs eddig nem készített, csak Kaposvár és Szekszárd
– magyarázta a kormánybiztos.
Határtalan lehetőségek
A program nem áll meg a határnál Pécs, illetve a Dél-Dunántúl esetében, hanem át is nyúlik azon – elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel – Horvátországba, Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába. Fontos ugyanis az, hogy földön és levegőben is könnyen megközelíthetőek legyenek üzleti- és áruszállítási céllal is a térség centrumai, központjai; és ezekből is könnyen el lehessen jutni bárhová – autóval, vonattal és repülővel – derült ki.
Részletes kommunikáció
Mikes Éva azt mondta, a jövőben részletesebben, és egészen konkrétan is megismerhetővé válik majd a régió gazdaságfejlesztési víziója és terve; az egyes programokat ugyanis folyamatosan és konkrétan bemutatják majd. Tételesen is látható lesz mindegyik projekt akkor, amikor a kormány határozatban erősíti meg a stratégiai tervet várhatóan szeptember előtt. A program nagy részben 2021–2027 között folyik majd.
