Sárguló Mecsek: októberben újra levelet bonthatnak a fák, 30 év múlva viszont jóval alacsonyabbak lesznek

A nagy forróság mellett a szárazság és a légköri aszály, ami ma leginkább veszélyezteti a fákat. Ennek nyomait már láthatjuk a magyar erdőkben. 20-30 év múlva pedig más képet mutathatnak az erdők: legfőképp még ennél is kisebbre nőhetnek a fák, és a bükkös is csak az északi kitettségű, hővösebb völgyekben fordulhat elő. Ha pedig érkezik az eső, akár késő ősszel újra.

Repedezik a talaj, szétszakadnak a gyökerek

– A vízhiány miatt elkezd zsugorodni a talaj, és megjelennek a repedések. Minél magasabb az agyag tartalma, minél kötöttebb egy talaj, ezek a repedések annál durvábban és annál drasztikusabban látszanak – mondta Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgtója.

„a szerencsétlen fa apró hajszálgyökei mennek, keresik a vizet, eljutnak valameddig, és akkor mikor megtalálta, ott elkezdi fölvenni a vizet, és egyszer csak jön ez a repedés és egyik éjjel elszakad a gyökér”

A déli és nyugati fekvésű erdők idő előtt felkopaszodhatnak, az akácok, az ezüsthárs és a bükk szenved leginkább

– Hogyha tovább folyhatódik ez az aszályos időszak, akkor bizony lombvesztéssel fogják a növények lekezelni azt, de különbözőképpen reagálják le. Van, amelyik elkezdi a leveleit ledobni. Látjuk ezt az akácokon például. Van, amelyik befordítja a leveleit úgy, hogy minél kevesebb, kisebb felületen süssön a nap, mondjuk az ezüsttárs. Olyanra is van példa az elmúlt években nem egyedülálló volt. Egy-egy fafaj így tömegesen levetette a levelét, minthogyha vége lenne a vegetációs időnek. Leszabályoz és elkezdi a párologtató felületet csökkenteni – mondta Ripszám István.

Ha pedig megérkezik az eső októberben, akár újra is hajthatnak:

Ha még időben megérkezik a csapadék, és a hőmérséklet is megfelelő, a növények akár újra kihajthatnak. Ez azonban tovább csökkenti a tartalékaikat, amelyekre a következő tavasszal, a rügyfakadás, a virágzás és az új hajtások fejlődése során lenne szükségük. Így még ha az idei évet át is vészelik, az aszály hatásai jövőre is jelentkezhetnek.

A légköri aszály, mint erdőtűz

A rendkívüli hőség különösen nagy veszélyt jelent a vékony kérgű fákra. Az erős napsütésben a kéreg alatti szövetek annyira felmelegedhetnek, hogy károsodnak vagy akár el is halhatnak. Emiatt romlik a gyökérzet tápanyagellátása, a károsodás következményei azonban sokszor csak egy-két évvel később válnak láthatóvá. A gyökerek fokozatosan elsorvadnak, majd ennek következtében a fa koronája is pusztulásnak indulhat.

Az egyik legnagyobb kockázatnak a bükkösök vannak kitéve

Nem azt kell gondolni, hogy a bükk el fog tűnni a Kárpát-medencéből, de azt kell gondolni, hogy másfajta mozaikossággal vagy elegyarányban fog előfordulni az erdeinkben – hangsúlyozta Ripszám István. A Mecsekerdő vezérigazgatója főként az északi kitettségű törmelék lejtőkön fogja megtalálni a helyét.

Bennük bízhatunk, ők a jövő fái

A juharok, a kőrisek és más, természetes úton megjelenő fafajok adhatják a jövő erdeinek alapját. A lehulló magokból fejlődő új erdőkben így a természetes kiválasztódás segítheti a legellenállóbb fák fennmaradását. A jövő erdei ugyanakkor várhatóan másképp festenek majd, mint a mostaniak: a fák alacsonyabbak, az erdők pedig ritkábbak lehetnek – tette hozzá a szakember.