Rengetegen jártak az utóbbi időben Baranya egyik legszebb arborétumába. Azonban az ide érkezők zöme nem tudott viselkedni, ezért most szigorít a Pécsi Egyházmegye.
Már csak csoportosan, felügyelet mellett látogatható Dél-Dunántúl legszebb arborétuma
A döntés miatt sokan felháborodtak, de mindez érthető, ha az kell ahhoz, hogy az utókornak is megmaradjon a kert. Az ügyben megkerestük a Pécsi Egyházmegyét, aki az alábbi közleményt küldte:
„A Püspökszentlászlói Arborétum többszáz éves múltra tekint vissza,
sajátosan gazdag élővilága a természet szépségét dicséri. Az elmúlt évek tapasztalata és a megnövekedett turistaforgalom miatt a területet rengeteg károkozás érte.
Az arborétumban tábortüzet rakó vagy a tavat kővel teledobáló, a növényeket vázába gyűjtő kirándulók magatartása egyre nehezebbé teszi értékeink méltó őrzését.
Az egyházmegye szeretné Püspökszentlászlót a teremtett világ védelme mentén a lelki elcsendesedésre vágyók imáinak, a kastélyban folyó lelkigyakorlatokon résztvevők feltöltődési helyszínének, a kulturált látogatás színterének megőrizni” – közölte a Pécs Aktuál kérdésére a Pécsi Egyházmegye.
Így lehet majd látogatni:
- előre bejelentett csoportokat tudnak fogadni,
- minimum 10 fős csoportlétszámmal,
- hétfő kivételével a hét bármely napján.
- Ez a korábbi években is így zajlott, a kastély egyénileg, szabadon nem volt bejárható, hiszen az egyházi működés része, az egyházmegye ma is élő és használatban lévő egysége. Az arborétum látogatása változik, amely most a kastély vezetett megtekintéséhez fog kapcsolódni.
Az ARBORÉTUM
A kastély arborétumát mai formájában Hetyey Sámuel püspök létesítette. A kastély 1797-es építése után parkosították az épület környezetét. Esterházy püspök idején már szökőkút állt a kastély előtt, a réten pedig egy halastó terült el. Hetyey püspök a 19. század végén újabb hat katasztrális hold megvásárlásával kibővítette, majd alácsöveztette a területet, hogy minden pontját egyenletesen öntözni lehessen, és ennek érdekében egy ciszterna is létesült. Különleges növények és fák telepítésével arborétumot alakíttatott ki az akkori püspöki főkertész, Hrban Ferenc vezetésével. A kastély elé egy Zsolnay-szökőkutat állított, és ő telepítette a számos fenyőfajtát is a kertbe. Később Zichy püspök hozta létre a vadasparkot, ahol őzeket, majd 1913-tól dámvadakat tartott. Ekkortájt készülhetett el a tekepálya és a szabadtéri úszómedence is.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye európai uniós turisztikai pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel.
A MINDSZENTY-ÜGY
Az itt lakók életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel őket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verőcére. A sietség oka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost. A kastélyt „megfelelően” felkészítették a házi őrizetben lévő főpap fogadására: magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Az emeleten jelöltek ki két szobát Mindszenty számára, a földszinti helyiségeket pedig elfoglalták az őrzésére Pécsről kirendelt ÁVH-sok. Október 10-én a szintén koholt vádak alapján elítélt Grősz József kalocsai érseket is Püspökszentlászlóra szállították házi őrizetbe. Mivel azonban az épület állaga ekkorra már meglehetősen leromlott, nem egészen egy hónap múlva, november 2-án Felsőpeténybe, az államosított Almásy-kastélyba költöztették át mindkettőjüket; ott Mindszenty 1956. október 31-ig, a forradalom idején történt kiszabadulásáig tartózkodott.
