Az idei aszály azonban egyre komolyabb kihívás elé állítja a méhészeket: a kiszáradt természetes vízforrások miatt naponta kell itatni a méheket, egyes térségekben pedig már a virágport is pótolni kell.
„Mindenhol elapadtak az erek, azok a vízgyűjtő területek, ahonnan a természetes ivóvizet pótolni lehet. Napi szinten kell biztosítani az ivóvizet”
– mondta May Gábor. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Baranya vármegyei szaktanácsadója naponta mintegy 60 liter vízzel segíti az állományt.
Az aszály ugyanakkor a virágporforrásokat is megtizedeli
Baranyában egyelőre még nem okoz komoly problémát a hiány, az Alföldön azonban – különösen a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon – már vannak olyan területek, ahol a méhészeknek mesterségesen kell pótolniuk a méhek fehérjében gazdag táplálékát.
„Vannak olyan területei az országnak, ahol már sajnos teljesen megszűnt a természetes virágporforrás a családoknak” – emelte ki May Gábor.
A méhészek ilyenkor virágporpótló takarmányokat, például szójalisztet is használhatnak, de az előző időszakban félretett, virágporos lépeket is visszaadhatják a családoknak. A cél, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon a megfelelő táplálék.
Erre különösen nagy szükség van augusztusban, hiszen ekkor fejlődnek azok a méhek, amelyeknek a telet és a kora tavaszi időszakot is át kell vészelniük. „Az augusztus nagyon fontos időszaka a telelő méhállományoknak” – fogalmazott a szakember. A virágporhiány nemcsak a méhek fejlődését lassíthatja, hanem az immunrendszerükre is hatással lehet. A táplálékhiány miatt csökkenhet a testsúlyuk, és fogékonyabbá válhatnak a betegségekre is.
A méhészek ezért nemcsak itatják, hanem szükség esetén
lépesmézzel, illetve korábban eltett virágporos lépekkel is segítik a családokat, hogy megfelelő kondícióban legyenek a tél előtt.
Közben a méhek egészségét is folyamatosan ellenőrzik. A fiasítás állapotát figyelik, megkezdődnek a méhegészségügyi vizsgálatok, és különösen fontos az atka elleni védekezés. A parazita ugyanis a fejlődő téli méheket is károsíthatja, és vírusokat terjesztve lerövidítheti az élettartamukat. A szárazság és az atkák elszaporodása között ugyanakkor egyelőre nem bizonyított a közvetlen kapcsolat.
Ha nincs megfelelő nektárhordás, a méhek intenzíven keresik a táplálékot, és akár más méhcsaládokat is megpróbálhatnak kirabolni. Emiatt a kaptárakat inkább hajnalban, kora reggel vagy késő este ellenőrzik.
Az idei méztermés összességében vegyes képet mutat
Az országos szezon jelentős, mintegy 20 százalékos méhpusztulással indult, Baranyában azonban több fontos méhlegelő is jól teljesített. A kora tavaszi virágméz után közepes akáctermés, kiemelkedően jó hárstermés és jó napraforgóméz-szezon következett.
A napraforgó ráadásul egyre fontosabb a térség méhészei számára: Baranyában az elmúlt öt évben megduplázódott a vetésterülete, miközben a repce visszaszorult. Most azonban már nem a méz mennyisége, hanem a méhcsaládok felkészítése a legfontosabb. A méhészek számára pedig a nyár végén egy kiadós eső jelenthetné a legnagyobb segítséget.
Ez is érdekes lehet
Készülnek a télre, most nagyon oda kell figyelni!
Sárguló Mecsek: októberben újra levelet bonthatnak a fák, 30 év múlva viszont jóval alacsonyabbak...
A légköri aszály, ami leginkább veszélyezteti ma a fákat.
Több ezer köbméter vizet szállítanak az erdő mélyén található itatókba, gyümölcsöket szórnak ki és...
Megdőlhet a negatív rekord.
Mézes csütörtök lesz november 21-én.
Ne ijedjünk meg a 2,5 méter magas rovartól.
