Pécsi kutatóknak sikerült feltárni a pusztító COVID-19 eredetét, és útját is.
A vírusgenom sokféle információt szolgáltat a kutatók számára, de talán a leglátványosabb amikor a vírus „családfáját” vizsgálják. Minden egyes mutáció, amit a Kínából elindult vírus különféle földrajzi helyeken, különféle emberekben felhalmoz egyfajta lenyomatként használható, ha meg akarják fejteni, hogy honnan érkezett.
Ez azért különösen hasznos, mert jósolni lehet a járvány kiterjedésére.
Washingtonban például a két vírus rokonsági foka rendkívül szoros volt, de 6 hét eltéréssel vették a mintákat – ez utalt akkoriban a járvány észrevétlen és nagyobb kiterjedésére.
Finnország példája, ahol a vírusok genomikai vizsgálata folyamatos és ismételt behurcolásokat jelzett, több földrajzi régióból, helyi belföldi terjedés helyett – ekkor döntöttek a szigorúbb határigazgatási hozzáállás mellett.
Mi a helyzet Magyarországon?
A kutatók folyamatosan töltik fel a friss adatokat, átfutási időtől függően várhatóak még, ez színesítheti a képet. Az itt bemutatott következtetés a két vizsgált genomra érvényes. Hazánkban egyelőre azt láthatjuk, hogy
a nyugat-európai gócpontokból származnak az eddig megismert szekvenciák. Hollandia-Svájc és Spanyolország,
amennyiben a háttér adatokat is vizsgáljuk, ezekből az országokból ismertek a magyar vírusok legközelebbi rokonai.
