A világ járványmutatói egyértelműen jelzik, hogy egy rendkívül fertőző vírussal van dolgunk. A tudomány jelenlegi ismeretei és a tapasztalatok alapján is a vakcina a legjobb fegyverünk a vírus ellen. A helyzet gyorsan változik, sok látszólagos ellentmondással találkozhatunk, érthetően sok embert kétségek gyötörnek és számos kérdésre választ várnak – írja legutóbbi posztjában Kemenesi Gábor pécsi virológus.
Íme néhány gyakori kérdés és válasz:
El lehet kapni a vírust és terjeszthetem is teljes vakcinálást követően?
A jelenleg elérhető vakcinák a súlyos megbetegedés és halálos kimenetel esélyét hivatottak csökkenteni, így a kórházi kezelések számát és a korlátozások szükségességét is csökkentik. Légúti fertőzésekre rendkívüli nagy kihívás teljes védelmet (fertőzés ellen is) biztosító vakcinát gyártani, sokszor nem is lehetséges. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt jelzik, hogy a vakcináltak kisebb eséllyel fertőződnek és adják tovább a vírust.
Akkor mi értelme oltást kérni, ha továbbra is elkaphatom?
A COVID-19 megbetegedés halálos kimenetelű lehet, főként az idősek és bizonyos krónikus megbetegedéssel élők körében. Mivel a fertőzés rendkívül gyorsan terjed és egy-egy járványgócban egyszerre túl sok ember kerül kórházi kezelés alá, a legfontosabb védelmi eszköz, ha ezt a hatást csökkentjük. A vakcináltak körében mind a kórházi kezelés esélye, mind pedig a halálozás aránya jelentősen csökkent. Az oltottak nem csupán a súlyos kimenetel ellen védettek jobban, de a vírust is kevésbé képesek továbbadni, így a járvány terjedését is fékezik.
Miért kell most oltatnom, nem ér rá kivárnom a végét?
A SARS-CoV-2 vírus extrém fertőzőképes, légúton terjedő vírus. Ráadásul immunológiai szempontból teljesen új az emberiség számára, tehát jelenleg az emberiség döntő többsége egyáltalán nem védett ellene – így rendkívül gyorsan és könnyen képes megdöbbentő méretű járványgócokat létrehozni. Minél hamarabb, minél több ember él az oltás lehetőségével ezt a hatást annál inkább fékezhetjük, ráadásul nem csupán magunkat, hanem másokat is megvédünk.
Ha mindenki más beoltatja magát, számít ha én nem teszem meg?
Az oltással élő emberek körében a súlyos megbetegedés és halálozás esélye jelentősen csökken, ám a vírus még ha kisebb eséllyel is de képesek terjeszteni. Amennyiben valaki nem él a vakcina lehetőségével úgy a súlyos megbetegedés és halálozás ellen is kevésbé védett, elveszíti ezt az előnyt.
Mi a helyzet a vérrögképződéssel?
Itt taglalhatnám bármely másik ritka mellékhatást is, a lényeg mindegyiknél ugyanaz: nagyságrendekkel kockázatosabb a vírussal való fertőződés, így továbbra is jóval biztonságosabb a vakcina általi védelem. Az elmúlt időszakban, bizonyos vakcinák ritka mellékhatásaként megismert jelenségek rendkívül ritkák. Olyannyira ritkák, hogy a tízezres nagyságrendű emberen végzett klinikai vizsgálatok során nem derülhettek ki. Jelenlegi ismereteink szerint a kórkép előfordulási gyakorisága 1/100000, az ebből fakadó halálozás pedig 1/1000000, míg ugyanezen ritka trombotikus kórkép megjelenése a COVID-19-megbetegedés során ennek tízszerese (https://www.bmj.com/content/373/bmj.n1005). A normál populációban megfigyelt vérrögképződési gyakoriság a vakcinával összefüggésbe hozott jelenségnél százszor gyakoribb. További számadat az Egyesült Királyságban beadott 21.2 millió vakcinát követően 168 esetben (0,0008%) találtak vérrögképződést, melyből 32 végződött halállal (0,000151%). Ehhez képest a COVID-19-megbetegedés halálozása 2% körül mozog.
Sosem kaptam influenzaoltást, mégis túléltem. Miért más most a COVID-19?
Először is ez egy jóval fertőzőképesebb vírus, magasabb halálozási mutatóval (korábbi posztom). A COVID-19 halálosabb az influenzánál és semmiféle védelmünk nincs ellene, mivel új vírus. Kórházba kerülést követően COVID-19-megbetegedéssel nagyjából háromszoros az esélye a halálos kimenetelű kórlefolyásnak.
(Fotó: Discovery Channel)
