„Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?” – tudakolta írásbeli kérdésében Vadai Ágnes, DK-s politikus Semjén Zsolt egyházi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettestől. Az ellenzéki képviselő a népszámlálási adatokra hivatkozott, miszerint a vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka válaszolt. Tehát 40 százaléka nem válaszolt: 2011-ben ez az arány csak 27 százalék volt.
– Az összes válaszadó fele katolikus volt, számuk azonban – beleértve a görögkatolikusokat is – 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant. A veszteség 1 millió hívő. A reformátusok 944 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent. Az evangélikusok létszáma 176 ezer fő, a korábbi 4 százalék után ez most 3,1 százalékot tesz ki – idézte az ellenzéki képviselő a Szemlélek blogon megjelent elemzést.
Eszerint
„számszerűen bebizonyosodott, hogy vallási elköteleződés, vagy el nem köteleződés szempontjából Magyarország nem keresztény, hanem olyan sokszínű ország, ahol nagy számban élnek keresztények is.
A „keresztény Magyarország” gondolata politikusok fejében fogalmazódott meg, amelyhez az egyházi vezetők nagy többsége igazodott.
Megmagyarázta
Semjén Zsolt nem így értelmezte a népszámlálási adatokat – vette észre a 24.hu, mert szerinte bebizonyosodott, hogy Magyarország keresztény ország. Az, hogy többen nem válaszoltak a vallási kérdésre, azért van – magyarázta a KDNP-s politikus –, mert a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat előírására a népszámlálást ezúttal (szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával) most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le.
Semmiképpen sem kizárható, hogy sokakat megfélemlíthetett az Önök pártjának – főként a történelmi keresztény egyházakkal szemben megnyilvánuló – egyházellenes propagandája is. Ezek a szempontok óhatatlanul is befolyásolhatták az önkéntes válaszadásra vonatkozó hajlandóságot, és növelhették a nem válaszolók számát. (Mint ahogy ez az egész régióban történt.)
– írta Semjén Zsolt, aki szerint a nem válaszolókat semmiféleképpen sem lehet automatikusan és kizárólagosan a vallástalanok kategóriájába sorolni.
A politikus ezután a kérdésre válaszolók arányában vizsgálta a valamely felekezethez tartozókat. Ez alapján 73,1 százalék vallotta magát valláshoz, felekezethez tartozónak. – Amennyiben ezt a teljes népességre is kivetítjük, akkor több mint 7 millió valláshoz, felekezethez tartozó polgárt kapunk, akik közül mintegy 5 millió a katolikusok létszáma – vonta le a következtetést Semjén.
„Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban”.
A politikus egy párhuzamos példát is hozott igaza alátámasztására, eszerint a magukat a roma nemzetiséghez tartozók száma százezerrel kevesebb volt 2022-ben, mint 2011-ben.
– Abban azonban talán egyetérthetünk, hogy nem tűnt el százezer roma honfitársunk identitása 11 év alatt, és abban sem gondolnám, hogy vita lenne köztünk, hogy kizárt, hogy mindössze kétszázezer roma nemzetiségű polgár él Magyarországon
– magyarázta.
Felhívta a figyelmet – írja a 24.hu – az Ipsos Global Advisor „Global religion 2023 – Religious beliefs across the world” című nemzetközi jelentésére is, amely 62 százalékra teszi Magyarországon a vallásosak arányát (58 százalék keresztény, 4 százalék más vallású). A vizsgált 26 európai ország közül csak Olaszországban (70%) és Lengyelországban (76%) magasabb ez az érték.
(via 24.hu)
