Címlap Közélet Leszedetné az...

Leszedetné az ukránozó, brüsszelező kormányzati plakátokat Pécsen Péterffy Attila?

Érzésünk szerint végre megtalálni látszik Pécs fejlődésének gátját, illetve egyúttal legfontosabb problémáját a város polgármestere: a kormányzati - nemzeti konzultációs - óriásplakátokat. A Pécs Aktuál több városházi forrásból is úgy értesült, hogy néhány szélsőliberális - egyes rosszmájúak szerint "kissé hibbant" - politikai aktivista után most Péterffy Attila is ezekben lokalizálta az ellenséget, és lépéseket is tenne ezek eltüntetésére, ha sikerül elhárítani a legfőbb akadályt előle: a jogot.

Csapást mérne a gyűlölet karmestereire Péterffy Attila, Pécs híresen legszabadabb polgármestere

– értesült lapunk. Azon dolgoznak ugyanis a Városházán, hogyan tudnák leszedetni azokat a kormányzati, „brüsszelező, Zelenszkíjező és ukránozó” óriásplakátokat, amelyekre szerintük nincs szükség, mert azoknem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait, vagy jogellenes tartalmat jelenítenek meg”.


Nemzeti konzultációra, petícióra buzdító kormányplakát (Forrás: Magyarország Kormánya Facebook oldal)

A felelős jogászok által okozott piszlicsáré gondot az okozza most a sárga házban – értesültünk -, hogy mégis mi számít „a közösségi együttélés alapvető szabályait nem szolgálónak„, illetve ki dönti ezt el és hogyan? Ezt ugyanis elfelejthették megfogalmazni és tisztázni a minap átcsusszant salátarendelet módosításában.



Ízlésrendőrség?

Hogy a pécsi városvezetés miért akar ízlésrendőr szerepben tetszelegni, azt csak találgatni lehet. Ahogy azt sem tudni, hogy a villanó vakukat, hangosan drukkoló közösségi médiás posztokat, szélsőségesen egyoldalú médiatámogatást irigyelte-e el Pécs szakavatott – és elítélt – plakátrongálójától a város első embere, vagy csak ehhez támadt kedve, de a helyzet az, hogy jelen állás szerint még az is benne van a pakliban, hogy az egészből most nem lesz semmi.

A jogot nyilvánosan mégsem tiporhatja meg egy önkormányzat csak úgy – hiába forradalmi a lelkesedés a Házon belül egyes politikusokban, míg másokban inkább már a bizonytalanság erősödik a rohamosan közeledő választások miatt.

Az nem újdonság, hogy a műfajuk miatt meglehetősen bézik, szándékosan és kényszerből egyszerűsített üzenettel bíró, néhol röhejes, néhol bicskanyitogató, esetenként korrekt politikai poszterek minden szezonban idegesítenek néhány, a politikát és közéletet merő előítélettel, idegből figyelő embert. Ám, hogy erre lehet- és érdemes-e rendeletet, illetve hivatalos jogi akciót alapoznia egy városvezetésnek, az azért kérdéses.

Ezek az egybites politikai mondások ugyanis a modern demokrácia részei – ha tetszenek, ha nem egyes embereknek. A világ politikailag fejlettebb részein sem más a helyzet; sőt sokkal rosszabb is lehet (igen, ennél is rosszabb), noha ez bennünket nem kell, hogy vigasztaljon. Ráadásul demokratikus, szabad választásokon, a nép által megválasztott politikai párt alakította kormányzat szellemi és fizikai termékei ezek.



Helyi kényszermegoldások (szakszóval: vergődés) helyett javasolnék még egy szempontot figyelembe venni a Városházán. Ha ezen hülyebiztos plakátok kiagyalóit (vagy akár a kormányt) lehet azzal vádolni, hogy már ennyire zombinak nézik a befogadó közeget (úgynevezett választókat), hogy ilyen színvonalú poszterekkel tájékoztatják őket; akkor az is ostobának tartja az embereket, aki szerint ők már nem képesek átlátni ezeken a politikai üzeneteken, ezért inkább ne is lássák azokat.

(Borítókép forrása: The Times)