Az egyelőre önkéntes közös uniós gázspórolási javaslattal kapcsolatban Orbán Viktor kezdésként kijelentette: örül annak, hogy Brüsszelben próbálnak összeurópai megoldásokat is találni, de miután itt létfenntartási kérdésről van szó, jobb, ha elsősorban magunkra számítunk, hogy legyen télen áram és földgáz. Ezért nem tartja célravezetőnek Brüsszelre várni megoldásért.
Megbukott az európai háborús stratégia
A miniszterelnök szerint volt egy stratégiája Európának a háború kezdetekor, ez négy pilléren alapult, de megbukott.
- Az angolszász segítséggel megerősített ukrán hadsereg le tudja győzni Oroszországot. (Nem ez a helyzet, ilyen módon Ukrajna szuverenitását nem lehet megvédeni a jövőben – magyarázta a kormányfő.)
- A szankciók meggyengítik Oroszországot, talán destabilizálják a politikai vezetést. (Nem így lett.)
- A szankciók következményeit képes lesz Európa az emberek életének meggyötrése nélkül kezelni. (Nem így lett.)
- A világ majd belátja, hogy Oroszország agresszor, „mellénk” fognak állni, így Oroszország át fogja gondolni a katonai támadását. (Nem így lett, Kína, India, az arab világ, illetve Afrika nagy része nem állt mellénk. Ők a saját problémáik megoldása érdekében tevékenykednek, a háború mielőbbi végét akarják, nem egy „igazságos” háborút.)
Új stratégia kell tehát, ám egyelőre ez késik Orbán Viktor szerint. Ehelyett van a fogyasztás korlátozása és az árak emelkedése.
Ahol már a fogyasztást korlátozni kell, az már a háborús gazdaság előszobája. Ha Brüsszel nem talál megoldást, akkor októbertől háborús gazdaság lesz egész Európában
– mondta.
Az orosz energiáról való leválással kapcsolatban a kormányfő elmondta: a nyugati országoknak ez egyelőre nem sikerült. Tűzszünetről és béketárgyalásról kellene megállapodni, nem szankcióval próbálni megoldást elérni.
Az Egyesült Államoknak jelentős szerepe van a folytatásban, új európai biztonsági stratégiáról kell megállapodni. Amíg nem lesznek amerikai-orosz közvetlen tárgyalások, addig a háború lezárására is csekély az esély – fejtette ki Orbán Viktor.
Lesz-e elég gáz itthon? Két és fél hónap van hátra a fűtési szezon kezdetéig – jött a kérdés. Orbán Viktor szerint egy új vita is nyílt Brüsszelben, ami arról szól, hogy „más országoktól vehessen el gázt egy ország akkor, ha az övé elfogy. Ez einstand és elutasítjuk” – fogalmazott.
Növelik a hazai gázkitermelést
Horvátországból az LNG-terminálon át évi másfél milliárd köbméter gázt hoz be Magyarország. Megnövelik a hazai gázkitermelést – „a készlet itthon csekély, ezért takarékoskodunk vele, de most kértük a cégeket, hogy emeljék a kitermelést”. A kormányfő reményei szerint még a nyáron meg lehet állapodni Oroszországgal a plusz 700 millió köbméter gáz megvásárlásáról.
„Gáz tehát lesz itthon. A baj az ár, az elmúlt napokban is 160-ról 200 dollárra ugrott fel a gáz ára. Fenn kell tartani a rezsicsökkentést éssegíteni kell az embereknek, hogy lejöjjenek a gázhasználatról.”
Erre az alábbi intézkedéseket sorolta:
- Újraindulnak a Mátrai Erőmű blokkjai.
- A barnakőszénbányák újranyitásának vizsgálatát is felgyorsítják.
- A tűzifát már nem lehet kivinni, az erdőgazdaságok terveket készítenek a tűzifakitermelés növelésére.
- Kályha- és kazánprogramot indít Palkovics László, hogy ahol lehet, ezzel váltsák ki a gázfűtést.
Rezsicsökkentés
A rezsicsökkentésről a kormányfő elmondta: a 2021-es 250-260 milliárdról 2022-re (az év végéig kivetítve) több mint 2000 milliárd forintra ugrik az az összeg, amivel a kormánynak ki kell pótolnia az alacsonyan tartott rezsiárak és a piaci árak közti különbséget.
„Jól teljesít a magyar gazdaság, de ezt már nem lehet kitermelni.
Ezért csak az átlagfogyasztás erejéig jár a rezsicsökkentett ár a villany- és gázáraknál a jövőben” – indokolta a rezsicsökkentés-csökkentési intézkedés bevezetését.
A kormány számításai szerint a piaci árhoz képest
- 56 000 forintot az áram- és
- 145 000 forintot a gázáron spórol havonta egy magyar család a piaci ár és a rezsicsökkentett ár különbözetével számolva.
Arra számít a kormány, hogy október-november környékén kerül legközelebb döntéskényszerbe az árakkal, a rezsicsökkentéssel kapcsolatban.
10 lépcsős intézkedési terv
Orbán Viktor szerint Magyarországnak valóban nyitott gazdasága van, így egy recesszió hatását nem lehet elkerülni, de megoldásokat kell keresni a helyzet kezelésére.
– fogalmazott Orbán, aki hozzátette, hogy ezzel támogatják meg a lassuló lakásépítési piacot.
Az ukrajnai háború végével kapcsolatban a kormányfő megjegyezte: az angolszászok még mindig azt hiszik, hogy ezzel a katonai-politikai stratégiával, amit eddig végrehajtottak, a háborút meg lehet nyerni.
„Az amerikaiak mintegy 50 milliárd dollárt beletoltak Ukrajnába, de hogy a következő fél évben ezt ki fogja odaadni, nem tudom, és hogy a következő évben ki, azt végképp nem tudom. Európa biztos nem tudja finanszírozni Ukrajna működését és még újjáépítésre is kellene pénz. Erre talán az USA-nak van pénze, ezért ők meghatározó szereplők. De addig lesz egy középidős választás, szenátorokat és képviselőket választanak. Van, hogy ez hoz politikai változást. Bízom benne, hogy ez olyan eredménnyel jár, ami elmozdulást jelent Amerika ukrajnai stratégiájában.”
Aszályveszély
Óriási az aszály Magyarországon, ezt Orbán Viktor is látja. Megfogalmazása szerint a napraforgóra „keresztet vethetünk”, a búzával is nagy a baj. A mai Magyarország normál esetben 20 millió embert tud élelmezni, 10 millióan vagyunk.
A kormányfő elmondta: felmérték a károkat, 10 millió embernek elég lesz a termés, de az export a megszokottnál jóval kisebb mennyiségű lesz. Ez bevételkiesés a gazdaság számára, de az ellátás nincs veszélyben. A gazdák számára ilyen esetekre nyitva lévő kárenyhítési alap teljesen kimerült.
A további segítségről már tárgyal a kormány, még kell egy hét a döntések véglegesítéséhez, de a gazdák kapnak segítséget. Nem lenne jó, ha cégek, családi vállalkozások mennének tönkre és a mostani bajt tetézni, hogy a a jövőben sem lennének meg a „jó gazdák” a mezőgazdaságban. Talpon maradásuk közös nemzeti érdek – zárta szavait Orbán Viktor.
Nézze meg:
(via Infostart)