Az utazók mindig szerettek eszegetni és iszogatni, miközben a tájban gyönyörködtek. Volt, amikor Harkányban és Siklóson is megfordultak az étkezőkocsik.
Amint arról lapunk beszámolt, modern és étkezőkocsival ellátott vonatok járnak majd december 11-től a pécsi vonalakon. Következzen egy kis büfékocsi-történelem.
A MÁV 2012 június közepétől szüntette meg a belföldi étkezőkocsi-szolgáltatást. Az intézkedésre a vasúttársaság új takarékossági intézkedései keretében került sor: egy belső kimutatás alapján az étkezőkocsik üzemeltetése évente csak 10,3 millió forint bevételt hozott, miközben az üzemben tartásukra 656 milliót költöttek.
Nemcsak az étkezőkocsik jelentenek majd újdonságot, hanem az úgynevezett csendes fülke, amelyből kettő található a kocsiban, 12 ülőhellyel. Az ide jegyet váltó utasok csendben, nyugalomban tölthetik el az utazásukat, hiszen ezekben a hatszemélyes 1. osztályú fülkékben a telefonálás vagy egyéb zavaró tevékenység TILOS!
Lesz két emelt komfortfokozatú, 4 üléssel rendelkező, minden eddiginél magasabb színvonalú prémium osztályú fülke is. A bőrborítású, elektromosan állítható háttámla és lábtámasz biztosítja az utasoknak a kényelmet. A fülkében utazók a világítást és a hőmérsékletet a kocsi többi részétől függetlenül saját maguknak szabályozhatják az asztalba integrált érintőképernyők segítségével. Ebben a kocsiban lesz a bisztrószakasz, ahol különféle üdítőket, alkoholos italokat, forró italokat, illetve egyszerűbb, frissen készített ételeket, szendvicseket, édességet, ropogtatnivalókat is vásárolhatnak az utasok kedvező áron. Ezeket a bisztrópultnál vagy akár saját helyükön is elfogyaszthatják.
A Pécs-Budapest vonal teljes hosszában 1893 óta működik. A Pécsi Figyelő című újság szerint 1899-ben már járt étkezőkocsi Pécsig, akkor a vonatok Eszék és Budapest viszonylatban jártak. Akkoriban egy úton még belefért egy reggeli, egy ebéd és egy vacsora is, mivel 11 órán át tartott a vonatozás.
A pécsi vonal óriási forgalmat bonyolított, ugyanis a II. világháborúig erre vonatozott fél Európa, Pécsről átszállás nélkül utazhattunk Bécsbe, Párizsba, Berlinbe, Belgrádba, Szófiába vagy a görög Szalonikibe.
A világégés után megcsappant a forgalom, ezért 1923-ban már nem érte meg az étkezőkocsik üzemeltetése.
„A pécsi gyorsvonatnak nem lesz étkezőkocsija. A Budapest-Pécs—Eszék között közlekedő gyorsvonatok étkezőkocsija október 5-től megszűnik. A megszüntetést az étkezőkocsi minimális használatával indokolják.”
Az életszínvonal javulásával 1933-ban újra elindult az étkezőkocsi.
„Az államvasutak igazgatósága közli, hogy május 15-től kezdve Budapest Keleti pályaudvar—Pécs között a Budapestről délután 6 óra 25 perckor induló s a Pécsről Budapestre délelőtt 10 óra 01 perckor érkező vonatokkal étkezőkocsik fognak közlekedni. Örömmel üdvözöljük a pécsi vonalon az újabb étkezőkocsit, de a forgalom emelkedése érdekében érdemes volna az étkezőkocsi árait mérsékelni.”
Az étkezőkocsik 27 évig bírták, 1960-ban újak álltak forgalomba. Ezekkel az Utasellátó Vállalatnak komoly tervei voltak.
„A MÁV kivonja a forgalomból a régi, elavult úgynevezett favázas étkezőkocsikat és egyidejűleg a külföldön is nagy sikert aratott új étkezőkocsikat közlekedtet. Tizenöt új büfékocsi forgalomba állításával is segítik az utazóközönség ellátását.
Ha a sörellátásnál nehézségek jelentkeznének, üdítő itallal pótolják a hiányt. Jégbehűtött vita Colát is árusítanak, a büfékocsikkal rendelkező vonalakon pedig a gyermekek és felnőttek részére kakaót. A kisgyermekkel utazók az étkezőkocsikban a tervek szerint tejbegrízt rendelhetnek, s a betegek diétás ételt.”
Kakaó és tejbegríz helyett maradt a sör, a kávé, az utasok inkább szeszt ittak, mint ettek. 1969-ben így panaszkodott egy pincér a Dunántúli Napló újságírójának.
„Az étlapot központilag készítik 320 példányban. Ami benne áll messze van a valóságtól. Nem éri meg a mai ételforgalom mellett ennyiféle ínyencség készítése. Mert nálunk állítólag kocsmává lett az étterem. Tulajdonképpen itt töltik el az út legnagyobb részét az utasok egy sör vagy egy kávé mellett. Bezzeg külföldön, ott tudják mi az illem, rendelnek, fogyasztanak, és még be sem fejezték az étkezést már fizetnek és átadják a helyüket a következő vendégnek. Ezekután minek az étlap, ha nem tájékoztat, csak megtéveszt. Csak azért, hogy megmutassuk, hogy azokon az étkezőkocsikon — amit mi, utasok kocsmává süllyesztettünk — még ez is van?”
1970-re már komoly gondok voltak: az étkezőkocsik koszosak és mocskosak voltak, a kávét vermutos pohárban adták és vizezték. Egy ellenőrzésen kiderült: 4 adag presszóból 7 lett felvizezéssel.
„Az előírt 50 milliliterrel szemben mindössze 34 mililiternyi kávét szolgáltak fel az ellenőrzésre félretett „duplában”. A kávé szárazanyagtartalma pedig 30,9 százalékkal volt kevesebb az előírásosnál. Azaz, egy duplához mindössze 4,15 gramm kávét használtak 6 gramm helyett.”
1971-ben meg is szüntették az étkezőkocsikat, erről Rab Ferenc újságíró írt.
„Pécs-Budapest között alig három óra az út, mely idő alatt egyre kevésbé lehet hagyományos éttermi viszonyok között kiszolgálni vendégeket. Az étkezőkocsikat bár- és büfékocsik váltják fel. Aztán lecsatolták az étkezőkocsit is. Maradt a büfékocsi, vagyis a topogó.”
1973-ban egy napra visszatértek az étkezőkocsik, mégpedig a Kelenföld-Harkány viszonylatban, amikor a III. Fiatal Közgazdász Találkozóra kizárólag étkezőkocsikból összeállított vonat hozta a résztvevőket a fürdővárosba.
1974-ben Siklóson is járt étkezőkocsi, amikor nagy esemény volt a várban. A KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), vagyis az európai szocialista országok háló- és étkezőkocsi társaságainak vezérigazgatói ötnapos tanácskozást tartottak Siklóson. Itt egyebek mellett egységes formaruha létrehozásáról, a közös reklámról egyeztettek.
1976-ban az Utasellátó hadat üzent a dohányosoknak.
„A MÁV Utasellátó főigazgatósága legújabban elrendelte, hogy április 1-től valamennyi egységben az ülőhelyek 25 százalékát elkülönítetten a nemdohányzók részére kell fenntartani, az étkezőkocsikban úgyszintén, a büfé- és bisztrókocsikban pedig teljesen meg kell szüntetni a dohányzást.”
A rendszerváltás után, 1993-ben már kevesebb ilyen kocsi volt, csak a Mecsek és a Baranya expresszen közlekedtek, ráadásul megdöbbentő étel- és italárakkal. Az omlettek árai szinte vetekedtek egy 2 csillagos szálloda reggeli áraival.
1994-től már bárki mobilozhatott a vonaton, ami akkor elég nagy szám volt. Erről a Westel cég vezetője beszélt a Dunántúli Naplónak.
„Megegyeztünk a MÁV-val, hogy az Intercity expresszvonatokra kártyás rádiótelefont szerelünk fel. Ma már – San Franciscótól a Góbi sivatagig – a Föld minden pontjával telefonösszeköttetést lehet teremteni. Ha a külföldi partner tudja a vonaton lévő készülék telefonszámát, vissza is hívhatja a robogó vonaton utazó üzletfelét. A közeljövőben faxkészüléket is szerelünk a Westel-telefonok mellé, hogy leveleket lehessen a vonatokról továbbítani.” A faxolás végül nem valósult meg, az e-mail hamarosan átvette ezt a szerepet.
A pécsi vonatokon végül 2012-ben szűnt meg ez étkező- és bisztrókocsi, pedig igény lett volna rá.
Íme egy kis videós történelem:
Forrás: Fortepan, Napló, Dunántúli Napló
