Címlap Közlekedés Nem volt könn...

Nem volt könnyű megszokni: 80 éve közlekedünk Pécsen a jobb oldalon

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Változtatni kellett, mert Magyarországon kívül már csak Svédországban volt érvényben a bal oldali közlekedés. Pécsen a szűk utcák miatt könnyebb volt az áttérés, a városlakók viszont nehezen szokták meg, a bicikliseknek például több évig tartott.

Számos balesetet okozott a városban, amikor 1941-ben megváltozott a közlekedés rendje. A pécsi sajtóban már hónapokkal korábban megkezdték a lakosság tájékoztatását, hogy zökkenőmentes legyen az átállás.

„A közlekedési irány megváltoztatása Pécsett nem okoz nagyobb kiadásokat. Itt ugyanis az utcák olyan szűkek, hogy csaknem mindegy, jobb-, vagy baloldalon vannak a figyelmeztető táblák. Mindössze egy-két szélesebb utcában kell majd a táblákat áthelyezni a jobb oldalra. Az új közlekedési rend bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket, úgymint a jelzőtáblák áthelyezése, járdaszigetek átépítése, társasgépkocsik ajtóinak áttétele, stb. a közúti ható­ság folyamatba tette, nyomatékosan felhívja azonban a város közönségét, hogy a forgalmi balesetek elkerülése végett a gyalogosok az átmeneti időben szigorúan tartózkodjanak a kocsi-úttesten való közlekedéstől, a fuvar-vállalkozók s más járműtulajdonosok pedig oktassák ki járművezetőiket, illetve kocsisaikat, hogy a jobboldali közlekedésre áttérésnél fokozott gondossággal járjanak el.”

Budapesten még négy hónapig érvényben volt a bal oldali közlekedés

A szabályokat még a gyalogosokra is kiterjesztették

„A gyalogjárókon is a jobboldalon kell haladni és egyik gyalogos a másikat balfelé köteles megelőzni.”

Az átállás a buszközlekedésben fennakadásokat okozott, mert az összes járművet le kellett cserélni jobbajtósra, ami még hónapokig eltartott. Utolsónak a mecseki és a pécsbányai buszokat cserélték le, azok a jobb oldalon haladtak, de a megállókban a bal oldalon álltak meg.

A rendőrség pontokba szedte, hogy mire kell figyelni az átálláskor:

1. Az úttesten a menetirány sze­rinti jobb oldalon kell haladni.

2. Szembejövő járóműnek jobbra kell kitérni

3. Előzni általában csak balra szabad.

4. Útkeresztezéseknél és úttorkolatoknál irányváltoztatás esetén jobbra belső kis ívben, balra külső nagy ívben kell bekanyarodni

5. Egyenrangú útkereszteződésnél, ahol a közlekedést hatósági közeg nem irányítja, a jobbfelöl jövő járműnek van elsőbbsége a többi járművel szemben.

6. Szembejövő gyalogjárónak lehe­tőleg jobbra kell kitérni az elől haladót pedig balról kell előzni

7. Körforgalom jelzésével ellátott tereken úgy kell áthaladni, hogy a tér közepe balkéz felől, a járda pedig jobbkéz felől legyen.

8. Teherszállító gépkocsiknál a névjelző táblát a gépkocsi baloldalára kell áthelyezni, illetve ráfesteni.

9. Állati erővel vont teherszállító járóműveknél a névjelző tábla ugyan­csak a baloldalra teendő ál

10. Állati erővel vont járóműveket és kézikocsikat elől baloldalon kell megvilágítani, hogy a szembejövő és az előző járóművek vezetői a járművek, illetőleg a rakománynak az úttest baloldala felé levő terjedelméről tájékozódhassanak.

A rendőrkapitányság nyomatékosan felhívja úgy a gépjáróművel, mint a gyalog közlekedők figyelmét, hogy az új közlekedési rend fenti szabályaihoz feltétlenül alkalmaz­kodjanak és addig is, amig az új közlekedési rend megszokottá nem válik, a legnagyobb körültekintéssel ás figyelemmel közlekedjenek, hogy balesetek elkerülhetők legyenek.

A bicikliseknek még évekbe telt, mire megszokták az új közlekedést.

„Az úttest réme a kerékpáros. A kihágások elkövetésében a kerékpárosok vezetnek. Oka egyrészt az, hogy a kerékpárosok nagyrésze a legelemibb közlekedési szabályokat sem ismeri, másrészt a hanyagságuk. Szabálytalanságaik: nem az úttest menetirány szerinti jobb oldalán közlekednek; gyorsan hajtanak, (legfeljebb 20 km-es sebességgel közlekedhetnek): útkeresztezéseknél, befordulásoknál, a sebességet nem csökkentik, a lépésben haladó ember sebességére; irányváltoztatásnál jobbra nem a belső kisívben, balra nem a külső nagyívben fordulnak be; szabálytalanul előznek, (csak lépésben haladó járművet előzhetnek, mást nem), utast szállítanak, és a gyalogjárdán is kerékpároznak.”

Bal oldali közlekedés Pécsen 1940-ben

A jobb oldali közlekedésről szóló rendelet 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon, a fővárosban és környékén azonban csak november 9-én vezették be az új rendet.

Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre, utolsóként ezt Svédország tette meg 1967-ben. A világ csaknem egyharmadában mind a mai napig a bal oldali közlekedés a kötelező, Európában Cipruson, Írországban, Máltán, Nagy-Britanniában, Japánban, Indiában, Hongkongban, Szingapúrban, Thaiföldön, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Tanzániában is.

Az 1700-as évekig szinte az egész világon bal oldali közlekedés volt, mivel akkor ez tűnt észszerűbbnek a jobbkezesek számára.

Ennek pontos oka nem ismert, de feltehetően arra vezethető vissza, hogy az ókorban a lakók rendszeresen magukkal hordták fegyverüket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, ezért biztonságosabbnak érezte, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon halad, így a rosszindulattal felé közeledőre gyorsabban ránthatta kardját.