Címlap Kultúra A betlehemi c...

A betlehemi csillag nyomában: hit vagy tudomány?

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A napkeleti bölcsek az égi jelenség irányába, Betlehembe vették az irányt, ahol Jézus Krisztus, a kereszténység Megváltójának születését jelezte.

Valóság vagy legenda?

Csillagászok és történészek a mai napig kutatják a csillagászati jelenség valóságalapját, amelyet már évszázadok óta ábrázolunk.

A betlehemi csillag HIT vagy TUDOMÁNY?

A keresztények szerint a betlehemi csillag Krisztus születését, illetve helyszínét szimbolizálja.

A csillag pályáját vicaria Dei, egy természetfeletti személy közvetítette a világ számára. Az ember által is érzékelhető természeti jelenséget az író kézhez hasonlították. Ezért a csillagok tanulmányozása nem összeegyeztethetetlen a vallási hiedelmekkel.

A Biblia szerint

A csillagról az Újszövetség első könyvében, Máté evangéliumában olvashatunk:

– Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.

 „A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt” – mondta egy főpap Heródesnek, arra a kérdésre válaszolva, hogy hol kell megszületnie Jézusnak.

Mivel a jóslat szerint Heródesnek félnie kell az újszülöttől, ezért azzal bízta meg a bölcseket, hogy menjenek el, és szerezzenek pontos információkat a gyermekről. A bölcsek pedig el is indultak a csillag után, ami egészen Betlehemig vezette őket, amivel beteljesült a prófécia.

Egy bibliai szövegvizsgálat szerint

Az evangéliumi szöveg nem egy csillag, hanem BOLYGÓK együttállását írja le, ugyanis a „Hol van a zsidók most született királya? Mert láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki” – a görög eredetijében a csillagra utaló szó („asztér”) ebben az összefüggésben nem egy csillagot, hanem meghatározott csillagállást vagy konstellációt is.

Kepler teóriája

A német matematikus és asztrológus feltételezése szerint a betlehemi csillag nem volt más, mint a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkcióiból létrejövő jelenség, ami a szupernóva megjelenésének a kombinációja volt. Vagyis nem volt semmiféle üstökös.

Klaus Matefi elmélete – aki Magyarországon született

Klaus ugyancsak az asztrológiában volt jártas, továbbá a mitológia szerelmese és az Istenkeresők Globális Egyházának alapítója. A szóban forgó betlehemi csillagot NEM tartja megfigyelhető jelenségnek, hanem szerinte betlehemi „ég csúcsán” egy konstelláció lépett fel, amit a Nap, Hold, Mars, Szaturnusz és Uránusz égitestek együttállása eredményezett.