Tábla hirdeti a Pécsi Nemzeti Színház épületének falán Ady Endre pécsi felolvasóestjének dátumát. A híres költő a Nyugat folyóirat oszlopos tagjaként érkezett Pécsre egy irodalomrajongó orvos meghívására.
A híres Nyugat folyóirat első száma 1908. január elsején jelent meg, főszerkesztője Ignotus, szerkesztőként Fenyő Miksa és Osvát Ernő jegyezte a lapot. Az irodalmi életet már akkoriban is megosztó Ady Endre rögtön csatlakozott a gárdához, az első lapszámtól kezdve jelentek meg írásai.
Az újság népszerűsítésére 1909 őszétől a szerkesztőség felolvasó körutakat szervezett, az estek főleg olvasóközönség és előfizetők toborzását célozták, az esteken pedig maga Ady is közönség elé állt.
A Nyugat pécsi előadóestjére 1910. október elsején került sor, Ady mellett jelen volt Ignotus, Heltai Jenő és Hatvany Lajos. Pécsre dr. Doktor Sándor, egy liberális-radikális értelmiségi kör, a Szabadgondolkodók Pécsi Társasága elnöke hívására érkeztek. A széles műveltségű orvos vonzódott a modern irodalom iránt, s különösen rajongott Ady költészetéért.
A vendégek a pesti gyorssal érkeztek a pécsi állomásra, ahol küldöttség fogadta őket. A gyorsvonat késett, ezért a nyolc órára meghirdetett Nyugat-est negyed kilenckor kezdődött a Vigadó nagytermében (a mai Színház téren, körülbelül a kamaraszínház helyén), mintegy kétszáz fős közönség előtt.
Először Hatvany szólt az írói őszinteségről. „Arról beszélt – írja a Pécsi Napló tudósítója a lap október 2-i számában –, hogy a Nyugat az az állomás a magyar irodalom fejlődési útján, melytől fogva az írók végre megírhatták azt, ami a lelküket régtől fogva betöltötte, de soha kifejezésre nem juttathatott vágya, érzésvilága. Azelőtt azt írták meg az írók, amit a közönség kívánt tőlük, most végre ott tart a magyar szépirodalom, hogy a publikum éppen azt kívánja olvasni, amit az írók olvasásra nyújtanak. És a Nyugat nélkül ez be nem következhetett volna.„
Hatvany után Heltai Jenő mutatta be néhány rövid és humoros írását. A négy mese (A szorgalmas fegyenc, Féltékenység, Igazság, Az újságíró) a következő évben az író Kis meséskönyv című kötetében jelent meg.
Ignotus tartotta a leghosszabb előadást, amely a magyar irodalom reneszánszáról, az utóbbi húsz évben történt átalakulásáról szólt. Végül Ady lépett színpadra, ahol legújabb kötetéből, az 1909-ben megjelent Szeretném, ha szeretnének címűből olvasott fel három költeményt: a kötet prológusát és címadó versét, a Bujdosó kuruc rigmusát és a kötet záró darabját, a Most pedig elnémulunk című verset. A tapsot A Rotschildék palotája szavalásával hálálta meg.
Ady és az alkohol
Ady egynapos pécsi tartózkodása alatt Dr. Doktor Sándor megkérte a költőt, hogy töltsön nála hosszabb időt, s majd ő leszoktatja az ivásról. A poéta elhárította a meghívást, mondván: „Köszönöm szívességét, de én már csak maradok az alkohollal, jól megvagyunk egymással.”
Forrás: Tüskés Tibor: A pécsi Nyugat-est története
Fotó: Székely Aladár: Ady Endre (PIM)















