Egy sellyei mérnök nagyot gondolt 1912-ben, amikor helikopter fejlesztésbe kezdett. Akkor még lapátkereskes repülőgépnek hívta, a megvalósításig is eljutott, de a tervbe egy hiba csúszott.
A találmánynak alig van nyoma, mindössze egy újságcikkben tűnik fel 1962-ben. A történetet egy pécsi diák fedezte fel levéltári kutakodása alkalmával. A szerkezet ötlete 1909-ben pattant ki a fejéből, három év telt el, mire 1912-ben elkészült a „helikopter”. A tervet annyira titokban tartották, hogy még fénykép sem készült a szerkezetről.
Hubert Andor törekvő elme volt, a „lapátkerekes” repülőgép tervével felkeresett egy budapesti szakembert, Katzer Ödönt, a Magyar Auto-Forgalmi Részvénytársaság mérnökét. Katzer Ödönnek megtetszett a terv, és 9000 korona (mai értéken nagyjából 20 millió forint) ellenében vállalta, hogy a motoros drót- és vászonalkotmányt el fogja készíteni. A szerkezet 1912 decemberére elkészült. Hiába próbálkoztak, a gépet nem lehetett megindítani, mert az egyik fogaskereket hibásan gyártották le. Hubert Andor szerint az előírt 12 helyett 18 fogas volt, ami miatt nem forgott elég gyorsan.
„Hiába sereglett össze Sellye népe, a helikopter nem emelkedett levegőbe. Nemcsak azért, mert a motor unos-untalan elromlott, hanem azért is, mert hibás volt a feltaláló elképzelése. A lapátkerekek hatására keletkező légörvények ugyanis nemhogy felemelték, hanem a földhöz cövekelték a gépet!”
Az első irányított repülést Raúl Pateras de Pescara végezte el Buenos Airesben 1916-ban, 1918-ban pedig magasba emlekedett az első magyar szerkezet a PKZ-2. A forgószárnyak felett volt a megfigyelőkosár két személy és egy géppuska részére. 1918 augusztusában a gép 50 méter magasba emelkedett, de oldalhúzás következtében belengett, leesett és összetört. A katonai bemutatón történt baleset véget vetett a további PKZ-kísérleteknek.
A háború után Asbóth Oszkár, több évi kísérletezés után, megépítette az Asbóth-féle helikoptert, amely számos külföldi szakértő jelenlétében 1928. szeptember 9-én szállt fel helyből, függőleges irányban és nagy magasságba, elsőként a világon. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. A repülés történetében ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan, jól kormányozhatóan és szabadon repült. Ez a sikeres felszállás Európa-szerte új lendületet adott a helikopter-kutatásnak. Asbóth gépei csak arra lehettek alkalmasak, hogy fel- és leszálljanak, illetve szélcsendes időben lebegjenek, mivel – ahogy ezt Kármán Tódor már az első világháború alatt kiszámította – a merev légcsavarral repülő forgószárnyas gép instabil.
Az első, sorozatban gyártott típust Igor Sikorsky tervezte. Az instabilitás, a nagy igénybevételek, az aeroelasztikus problémák miatt a helikoptereket – bár együtt startoltak a repülőgéppel – csak 40 éves késéssel kezdték üzemszerűen használni az 1950-es évektől.
Ez is érdekes lehet
190 ország, 73 televíziójában nézték a baranyai és a pécsi szakasz felvételeit. Élőben 20 csatora...
Sokan szembesültek már azzal a dilemmával, hogy hová parkolják autójukat, amikor hosszabb repülős...
Több nagy vállalat és cég támogatásával indult el a Pécs-München-Pécs járat.
113 éve egy sellyei mérnök tervei alapján tesztelték a szerkezetet az ormánsági faluban. A gép 3...
Nemzetközi projekt keretében.
