Címlap Múltidéző Hajnalig tart...

Hajnalig tartó mulatsággal avatták fel 126 éve a Nemzeti Kaszinót

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hamarosan visszanyeri régi fényét a Fegyveres Erők Klubja (FEK), eredeti nevén a Nemzeti Kaszinó. Az épületet 1896. május 12-én avatták fel sosem látott táncmulatság keretében, amely pirkadatig tartott és igen illusztris vendégkör mulatta végig az éjszakát.

Amit az korábban megírtuk, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a legtehetségesebb pécsi és baranyai diákok képzésére korszerű, de a történeti értékeket is őrző, ismét virágzó városi közösségi életnek otthont adó épületegyüttest alakít ki. A belső képek alapján jól látszik, hogy az épületben 2005 novemberében megállt az idő.

A Pécsi Nemzeti Színház 2005. novemberi plakátja az épület lépcsőházában

Nézzük, hogy írt a korabeli sajtó az építkezésről és az átadásról. Az épületben 1839-től a Nemzeti Kaszinó működött a mai Király utca 13. szám alatti telken. A ma is álló épületet August Kirstein tervezte, de végül Schlauch Imre átdolgozta a terveket költségcsökkentés céljából, így az épület ezen tervek alapján épült meg 1896-ra. Az átadás pénzügyi finanszírozás nehézségei miatt egy évet késett. Az építkezés idejére a kaszinó a mai megyeháza 2. emeletén húzta meg magát, ami akkor Pécsi Takarékpénztár épülete volt.

A kaszinó épülete 1935-ben (fotó: Fortepan)

„A nemzeti kaszinó új palotája megépíthetéséhez az utolsó, a főkellék, a pénz is meg van már. Meg lesz hát előreláthatólag nemsokára az a gyönyörűen tervezett, párját ritkító gyűlőhelye a város intelligens polgárainak, mely a pécsi társadalmi viszonyokon nagyot lendíteni s a társulási szellemet uj, egészséges alapokra fektetni lesz hivatva. A régi épület lebontása e hó május második felében kezdődik” – írta a Pécsi Lapok 1895-ben.

Az építkezés azonban nem várt akadályok miatt csúszott.

„A pécsi nemzeti kaszinó új épületének alapozása alkalmával néhány török korsóra bukkantak a munkások. Úgy látszik, az időből erednek ezek a korsók, a mikor még a régi városháza e tájon volt s a török katonaság megszállva a várost, ez épületben volt elszállásolva. Ha valami különös értékkel és műbeccsel nem is bírnak ezek a cserépkorsók, mint régiségek, mégis csak megérdemlik, hogy a pusztulástól megóvassanak.”

1895. szeptember 28.

„A nemzeti kaszinó új épülete már elérte a tervezett falmagasságot, sőt tető alatt is van. Tegnap este tűzték ki a homlokzatára a fölpántlikázott zöldágú bokor-koronát s holnap este, munkásfizetés után, tartják meg a bokréta ünnepét a díszes palotának. A munkásokat s az építés körül eddig foglalatoskodókat a nemzeti kaszinó vendégeli meg, mely munkáslakomára a kaszinó tagjai és tisztviselői is ellátogatnak az egyesület új otthonának még nyers falai közé.”

1895. október 10.

„Az uj épület falai immár készen állanak, rajtuk a tetőzet s erre legközelebb rákerül a palaboriték is. A király-utczai homlokzatot most kezdik vakolni egyszerű, nemes diszszel, akkor beablakolják az épületet, hogy télen is folytathassák belül a munkát. Mert az új palotának május elsejére el kell készülnie, amikor nagy áldomással, hetedhét vármegyére szóló bállal készül bevonulni a most zsellérként lakó kaszinó.”

1896. május 13.

„A katona zenekar hangjai mellett 9 órakor kezdődött a tánc, melyben az első négyest 70 pár táncolta s amely csak reggel 5 órakor ért véget. A házfelavató ünnepélyen ott voltak közéletünk notabilitásai.”

A lap tudósítója még a táncban résztvevő sok-sok bájos tehetős család fiatal leányainak neveit is feljegyezte.