A Duna Mohács és a magyar–jugoszláv határ közötti szakaszán 80–100 ezer tonnányi jég halmozódott fel 1956 márciusának közepére. A Mohács-szigetet elöntötte e jeges ár, megmentettek 3845 polgári lakost a haláltól, 1334 katonát kimentettek az árvíz okozta bekerítésből, megmentettek 4564 állatot, 260 gépkocsit és nagy mennyiségű gabonát. A Tenkes kapitányának írója, Örsi Ferenc könyvet írt az árvízről, amelyből játékfilm is készült.
Megható fényképek láthatók a Fortepan közösségi fotóarhívumban a mohácsi árvíz kárusultjairól. A házukat elvesztő emberek a Korona szálló éttermében kaptak ellátást azokban a napokban.
A mohácsi jeges árvizek közül a legnagyobb pusztítást az 1956. márciusi árvíz okozta, amikor a jégtorlaszok miatt a szigeti körgát átvágására kényszerültek. A Margitta-szigetet elöntötte a víz, az épületek többsége összedőlt óriási anyagi kárt okozva. A katasztrófa után megerősítették a gátakat. A jégtorlaszokat a hadsereg robbantással, aknatűzzel, repülőről való bombázással próbálta feltörni. Több ezer ember dolgozott a gátakon, csaknem 1,5 millió homokzsákot használtak fel.
2500 teherautó segitett a lakosság és a haszonállatok kimentésében, a Mohácson és a környékbeli falvakban fogadták be őket. Az ország több részéről erőszakkal szállítottak gyárakból munkásokat a gátakra; meleg ruhát, védőfelszerelést nem kaptak.
„Egy hétig semmit sem tudtunk édesapámról, akit Fejér megyei munkahelyéről 55 évesen hurcoltak el homokzsákokat pakolni. Hiába vártuk haza, nehéz napok voltak, mire egy táviratot kaptunk, hogy Mohácson van. Meleg holmi hijján megfázott, tüdőgyulladást kapott, sokáig volt utána kórházban. Sosem épült fel teljesen, még 15 élt sokat betegeskedve” – nyilatozta lánya, Orosz Éva, aki az árvíz idején 10 éves volt.
Az egész ország összefogott az árvízkárosultakért.
„A pécsi Egyetem utcai általános iskola tanulói ragyogó példáját adták annak, hogyan lehet és kell segíteni a bajbajutottakon. Az első szállítmányt — egy személyautóra való ruhát és 132 pár cipőt — már elküldték mohácsi tanulótársaik meg segítésére. Ezenkívül 1000 (mai áron 200 ezer) forintot adtak össze zsebpénzükből. Most ismét elszállításra vár kilenc zsák ruhanemű. A Petőfi utcai általános iskola tanulói célul tűzték maguk elé, hogy 2 800 (mai áron félmillió) forinttal támogatják a károsultakat. A nevelők 1800 forintot adtak össze. Az iskolában 47 pár cipő és három ruháskosárra való ruhanemű vár elszállításra. Az Ágoston téri általános iskola nevelői 1100 forinttal, a tanulók pedig 1260 forinttal segítenek. A ruhanemű elérte a három kosárra valót. A gyűjtés tovább folyik.„
Film és regény is készült belőle
Örsi Ferenc fiatal pécsi írói fjúsági regényt írt négy fiatalról, akik árvíz idején a Mohács-szigeten rekedtek. Tenkes kapitánya írójának ifjúsági regénye 1956 márciusában játszódik, egy Duna menti erdőrengetegben, az emlékezetes jeges árvíz idején. Központi szereplője három fiú és lány, akik a balszerencse folytán a kiürített árterületen rekedtek. A rohamosan emelkedő áradat a Bujdosó-zátonynak nevezett magaslatra kényszeríti őket, ahol hatalmas jégtorlasz keletkezik. A torlaszt bombázni kell, ám ez a négy gyerek számára életveszélyt jelent. A védelem parancsnoka, egy honvéd ezredes – az egyik fiú apja – drámai döntésre kényszerül: neki kell kiadnia a parancsot. Az egymásért érzett felelősség, az emberi helytállás, a közösség iránti kötelesség ábrázolásából ötvöződő regény emberségből példát ad olvasóinak. Az izgalmas regény az 1961-ben bemutatott Négyen az árban című film alapanyagát képező filmnovellából készült, mások mellett Sinkovits Imre, Mádi Szabó Gábor, Komlós Juci, Tordy Géza, Markos György szereplésével.
Ez is érdekes lehet
70 éve volt legmagasabb árvíz, 3800 embert mentettek meg a haláltól.
Tetőzhet a folyó.
A mostani rekordáradásra is felkészültek a szakemberek és a helyiek.
Ami már épül is, délelőtt markoló ásott a parkban. Mutatjuk milyen volt és milyen lett!
