Címlap Múltidéző 51 éve minden...
Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A legmagasabb vízszintet 1972. július 22-én mérték Drávaszabolcson. Ezrek dolgoztak a gátakon, félmillió homokzsákot töltöttek meg. Az előrejelzés szerint csütörtök délután tetőzhet a Dráva, amely néhány centivel meghaladhatja az eddigi rekordot!

A vízszint óránként 2-3 centiméterrel emelkedik, a szerda reggel 7 órai adatok szerint 524 cm-en áll a folyó Drávaszabolcsnál, itt várható a legmagasabb vízállás. A Barcstól néhány kilométerre, már Horvátországban fekvő egykor magyar falut, a 130 fős Križnicát teljesen körbezárta a víz, a szigeten lévő településre vezető egyetlen gyalogoshidat már csak csónakkal lehet megközelíteni, a kompközlekedés napok óta leállt.

1972-ben ennél sokkal nagyobb volt a baj, akkor jelentősen alacsonyabbak voltak gátak, ezért sok ormánsági falu került víz alá. Az akkor 300 éves gátrendszer sürgős felújításra szorult.

„A védvonalakon összesen 54610 m3 földet mozgattak meg, ebből 515566 db zsákot töltöttek meg. 2746 tonna terméskövet építettek be, 726 db 4 m-es pátrialemezt vertek le, majd nyertek vissza.

A területen 32 db földmunkagép (kotró, toló, nyeső) dolgozott, 338 db gépjármű (tehergépkocsi, személygépkocsi, autódaru, autómentő, műhelykocsi, vontató, lakókocsi), 27 db vízi jármű (vontató, tanyahajó, uszály, motorcsónak, ladik) és 1 repülőgép mozgott. A 19 napos védekezés során a résztvevő védekezők összesen 43091 munkanapot teljesítettek. A védekezésben egyidejűleg 3287 fő vett részt.”

A Dunántúli Napló riportere, D. Kónya József jól érzékeltette a kialakult szomorú helyzetet.

„A parton ijesztő a kép. A sok vizet látott embernek is elborul az arca, amint végigpillant a négy-ötszáz méter hosszú szakaszon – amelyen néhol már a harmadik sor homokzsák-védfal erejét próbálgatja a víz. A töltés ragacsos massza, itt-ott a búzatábla felé csörgedező patakokkal, s a labilis zsákfalat is állandóan erősíteni kell, mert néhol már itt is utat talált magának a víz.

Majláthpusztára szombaton délelőtt ment be tizenhárom odavalósi ember. Egyikük, a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozója, utoljára akkor volt itthon, amikor még békésen, a maga medrében folyt a Dráva. Most a megyei gáttól vagy jó másfél kilométeres szakaszon térdig-derékig vízben jutott el a házához. A többiek is azért mentek, hogy elhozzák még a legfontosabbakat, a kiköltözéskor otthon maradt holmikot, aprójószágokat — mert néhány házban már ott is az ár „vendégeskedik”…

A gát innenső oldalán is, a mélyebb részeken térdig ér már az átszivárgott víz. Hihetetlenül nehéz munkát végeznek itt az emberek: a búzatáblában, egy-egy magasabb helyen, ahol még földet érnek, percnyi szünet nélkül töltik a zsákokat, s kézi targoncára, „tróglira” rakva térden felül érő vízben cipelik a gáthoz. Húsz-harminc méter a vízben, mindenen keresztül, azután fel a töltésre, ahol a csúszós talajon csak egymást segítve, láncot alkotva tudnak boldogulni.


Kegyetlen, kemény férfimunka. Csak a tempó lassúbbodik, ahogy fogy az erő — de a homokzsák-áradat, a hangyaszerűen küszködő emberek sora nem torpan meg. Néhány napja még gyárban, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, hivatalban dolgoztak – harkányiak, siklósiak, sellyeiek — és természetesen cúniak a nehéz körülmények között dolgozó emberek…

A Dráva szerdán tovább árad, a tetőzés Barcsnál jár; Drávaszabolcsnál már felkészültek a várható árhullámra. Győrnél várhatóan csütörtök délután le kell zárni a rakpartot a magas vízállás miatt – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerda kora délután. A szervezet szerint a Barcs alatti szakaszon a harmadfokot meghaladó, Drávaszabolcs térségében a valaha volt legmagasabb vízállást is megközelítő vagy akár azt elérő árhullám várható. Drávaszabolcsnál homokzsákokkal erősítették meg az állami védvonalat, amely mögött 31 települést kell megvédeni. Ezen a védekezési szakaszon Szentborbás-Drávaszabolcs térségében a tetőzés szerda este és péntek hajnal között várható, elhúzódó tetőzéssel. Ahol szükséges, nyúlgátakat építenek ki a vízügyes szakemberek az alacsony szakaszokon, illetve zsilipeket, bekötőutakat zárnak el. A zsilipeknél jelentkező csurgásokat igyekeznek megszüntetni. Előkészületeket végeztek a szentborbási bekötőút nyílásának elzárására. A horvát erőmű 24 órája 1000 köbméter vizet enged másodpercenként, ez gyorsítja a fenti szakaszon az apadást.

Forrás: Dunántúli Napló, Ormánsági História