Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Megfojtotta, feldarabolta, elégette - Bestiális gyilkosságnak nevezte a helyi sajtó a fél évszázaddal ezelőtti bűnügyet. Az elkövető az áldozat családi házát akarta megszerezni. A gyilkos asszony korábban csecsemőjét vágta földhöz, meg akarta mérgezni férjét, akit savval is leöntött. 

„Hosszú ideig nem látták Pécsett, a Pélmonostor utcában Kiss Rózsa nyugdíjas bírósági gépírónőt. Az évek óta orvosi kezelés alatt álló, korlátoltan mozgásképes, hatvanöt éves nő betegsége ellenére néha kiment az udvarra, mostanában azonban senki sem látta.” – írta meg a Dunántúli Napló 1971 novemberében.

„A rendőrség kutatni kezdett az eltűnt asszony után. Mivel sehol másutt nem találta, s alapos volt a gyanú, hogy Kiss Rózsa már nem él – házában keresték a holttestét. Meg is találták – feldarabolva. Belső szerveit házának udvarán, az emésztőgödörben, többi feldarabolt testrészét pedig a ház kútjában.”

A történet azzal kezdődött, hogy az áldozat Kiss Rózália adás-vételi szerződést szándékozott kötni az elkövető Molnár Gézánéval, született Gádor Jolán ötvenéves pécsi asszonnyal, aki a Jókai utca 7. számú házban lakott és a Sütőipari Vállalatnál volt árumozgató. A 80 ezer forintról szóló szerződést Kiss Rózália még nem írta alá, ennek ellenére Molnárné saját holmijának jelentős részét átszállította az asszony Pélmonostor utca 24. számú házába.

A bűncselekmény szörnyű részleteit a bírósági tárgyaláson ismertették:

„1971. augusztus végén, de már előbb is arra gondoltam, hogy lakásproblémámat úgy oldom meg, hogy Kiss Rózsát megölöm… Október 18-án nála jártam, nyakát mindkét kezemmel megragadtam és egy, másfél percig szorítottam, ahogy tudtam… Hogy hány darabra vágtam, azt nem tudom, de sokba…”

„A tettes a holttestet feldarabolta, majd megkísérelte elégetni. A holttestre a pincében gázolajat öntött, majd mikor az elégetés nem sikerült, a hullarészeket a kútba dobálta. A szakértők arról is nyilatkoztak, hogy az égetés olajjal történt és körülbelül 2-3 órát vett igénybe, de ez a tüzelési mód nem volt alkalmas arra, hogy a holttest elégjen. Azt is megállapították, hogy körülbelül 15 kiló olajat használtak fel. A tetthelyről föld- és korommintát vettek. Ezekből ők is megállapították, hogy az égetés gázolajjal, illetve fűtőolajjal történt valamit az is, hogy a talajban emberi testből származó zsiradék nyomai fellelhetők.”

Molnár Gézáné, Gábor Jolán 51 éves pécsi lakost a bíróság halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálatán az orvosszakértő megállapította, hogy Molnárné a cselekményét elmebeteg állapotban követe el. Ennek következtében a beszámítási képessége kizárt volt, aminek jogi következménye a vád alól felmentése. Az asszonyt ezért nem akasztották fel, elmegyógyintézetbe került.

Forrás: Népszava, Dunántúli Napló, Fortepan