Címlap Múltidéző Több mint 300...

Több mint 300 éves a megyei kórház, amit egykor 100 ágyasnak is hívtak és a nagyrészt a törökök miatt épült

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ha manapság szóba jön a Megyei Kórház, akkor vagy balesetre vagy COVID-ra asszociálunk. Sokan pedig nem is tudják, hogy a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjaként ismert kórház az ország legrégibb kórházának számít. Régen az iszlám vallás egyik központja volt, majd a járványok és háborúk után idővel kórházzá avanzsált az épület. A több mint 300 éves kórház történetéről Dr. Pap Norbert, az MTA doktora, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont kutatóprofesszora mesélt nekünk, aki a kórház magját képező épületben, egy derviskolostorban készített kiállítás kurátora. 

 

Az ország egyik legidősebb kórháza,

ahol korábban is súlyos betegeket láttak el. Az elődintézményt Jakováli Hasszán pasa építtette. Pontos dátumot nem tudni, de 1630 körül rakhatták le az első téglákat. Tény: Pécs mindig is élen járt a közszolgálat iránti elkötelezettségben, elég, ha csak az 1367-ben alapított egyetemre gondolunk, vagy a Klimó Könyvtárra, ami az első közkönyvtár volt az országban 1774-es alapításakor.

A festményt Weber-Tarlós Károly, “Pécs képi krónikása” alkotta. A kép az 1880-as évekbeli kórház állapotát, és az akkori Kórház teret ábrázolja.
forrás: Régi Pécs Blog

Az 1720-as évek elejétől az épület már hivatalosan kórházként és szegényházként üzemelt, azonban összetett komplexummá csak hosszú évek alatt épült ki. Eredetileg egy sima téglalap alakú, egyszintes épületet kell elképzelnünk. Nagyjából ötven embert tudtak ellátni egyszerre akkoriban. A dzsámi kórházi kápolnaként folytatta működését.

Korábban szerzetesek is lakták

A dzsámi mevlevi (keringő) dervisek kolostoraként működött, és az általuk üzemeltetett vallási főiskola épülete állt mellette.

Vannak, akik felvetik, hogy keringő dervisek egyfajta gyógyító gyakorlatot is folytattak itt, így akár még a kórház funkciói is visszanyúlhatnak a török korba. Nem annyira testi, mint inkább a lelki traumák gyógyítását végezték tánccal, zenével.

mondta Pap Norbert.

A fekete dögvész miatt épült

A kórház létesítésének pontos körülményeiről a fennmaradt források homályosak, sok esetben ellentmondóak.

– Az 1713-as pestisjárvány idején dönthettek arról, hogy az ideiglenes egészségügyi egységből tényleges kórház legyen – mondta Pap Norbert.

A dzsámi 1686 – a török hódoltság alóli felszabadulás – után előbb a ferencesek, majd a pécsi püspökség kezébe került. Kívül állt a városfalon és egy püspöki majorság központja volt. Nesselrode Ferenc pécsi püspök a pestisjárvány idején itt alakította ki a járványkórházat. A pandémia alatt itt volt a járvány elleni védekezés pécsi központja.

A megyei kórház műtőjében készült a fotó, ablakából nagyon jól látszik Jakováli Hasszán pasa dzsámija, ez volt a korabeli kórház kápolnája. A fotót Zelesny Károly, Pécs egyik híres fényképésze készítette. A fotó készítésének ideje ismeretlen, a XX. század elejére datálják.
forrás: Régi Pécs Blog

A kórház létesítésének folyamatában Nesselrode Ferenc pécsi püspöknek fontos szerepe volt, őt tartják számon alapítóként. Olyannyira fontos lehetett számára az intézmény, hogy végső akarataként a kórházi kápolnában – tehát a korábbi dzsámiban – temettette el magát.

1930 – ekkor az Erzsébet Tudományegyetem Szemklinikája is itt volt
forrás: Régi Pécs Blog

Ez volt Pécs 100 ágyas épülete

Ami pedig az anyagiakat érinti, Jakováli Hasszán pasa, Nesselrode Ferenc püspök, majd a későbbiekben is a pécsi püspökök finanszírozták a felmerülő költségeket. Az első komolyabb, 19. század végén végbement átalakításokat Erreth Lajos orvosigazgató alapozta meg, ezeket már a magyar állam támogatta. Ekkor épült meg a kórház második emelete, és bővítették az ágyak számát is. Innentől kezdve 100 ágyas közkórházként üzemelt.

A huszadik század

Nysa típusú mentőautó a ’80-as évek közepéből. A kép a megyei kórház büféje előtt készült.
fotó: Régi Pécs Blog

A 20. század első felében, egészen az 1920-as évekig városi kórházként szolgálta a pécsieket, utána a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi klinikai részlegeként működött (Erzsébet Egyetemként volt közismert). Újabb évtizedek után, 1966-ban Baranya Megyei Kórház néven folytatta tovább egészségügyi tevékenységét a komplexum, egészen 2010 januárjáig – ekkora lett a PTE Klinika Központ része. Jelenleg is ebben az állapotában üzemel. Érdekes, hogy egykor a pestis járvány miatt épült intézmény még ma is a legsúlyosabb betegben szenvedők ápolásának ad helyet, csak napjainkban ezt koronavírusnak hívjuk.

fotók: Régi Pécs Blog